Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet — a Pp. 274. §-ának (3) be­kezdése alapján — hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új el­járásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. I. 10 053/1978. sz.) e) A nők és fiatalkorúak védelme 68. 7. A terhesség miatt ideiglenesen más munkakörbe áthelyezett nőt az előző munkakörében elért átlagkeresete munkaszünetelés esetén is meg­illeti. Ugyancsak az előző átlagkeresetére jogosult akkor is, ha áthelyezése: a) rövidebb munkaidejű munkakörbe, vagy ha b) éjszakai beosztással járó munkakörből más munkakörbe történt. II. A terhes nő ideiglenesen hosszabb idejű munkakörbe csak hozzájáru­lása esetén helyezhető át. III. A terhes nőt előző átlagkeresete abban az esetben is megilleti, ha az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő körülmények biztosítása végett munkafeltételeit — különösen munkahelyét, vagy munkaidő-beosz­tását — munkakörének megváltoztatása nélkül módosítják. IV. A csecsemő örökbefogadása esetén a szülő nőkre vonatkozó kedvez­mények az örökbe fogadó nőt illetik meg. V. A gyermekgondozási segélyre jogosultsághoz szükséges 12 havi mun­kaviszony kiszámításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként közös munkával eltöltött minden 10 napot egyhavi munkaviszonyként kell számításba venni. I. Az Mt. V. 12. §-ának (3) bekezdése szerint: „A terhes nőt terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségre káros munkakörben foglal­koztatni". Az Mt. V. 23. §-ának (4) bekezdése pedig előírja, hogy a „dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjának kezdetétől a szoptatás hatodik hónap­jának végéig kérelmére — orvosi vélemény alapján — a 12. § (3) bekezdé­sében meghatározott eseteken kívül is egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. A 12. § (3) bekezdése, valamint e bekezdés alapján ideiglenes hatállyal áthelyezett nő keresete nem lehet ke­vesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt". Ez utóbbi rendelkezés — abból az elvből kiindulva, hogy a nőt a terhes­sége miatt nem érheti hátrány —, biztosítja a terhesség miatt más munka­körbe áthelyezett nőnek az előző átlagkeresetéhez való jogát. Ennek folytán a más munkakörbe áthelyezett terhes nő keresete nem lehet kevesebb, mint előző munkakörében volt. Ebből következik, hogy ha az új munkakörben anyag-, áramhiány vagy egyéb, a dolgozók hibáján kívüli okból szünetel a munka, és emiatt az ott dolgozók keresetében csökkenés következik be, a terhes nő előző átlagkere­setét ebben az esetben is biztosítani kell. Az említett átlagkereset biztosítása nélkül ugyanis a terhesség miatt szük­séges áthelyezése folytán keresete az előző keresetéhez képest csökkenne, így anyagilag hátrányos helyzetbe kerülne. a) Az Mt. V. 23. §-ának már hivatkozott (4) bekezdésében foglalt rendel­kezéséből következik, hogy ha a terhes, illetőleg szülő nő áthelyezése álla­potának egészségügyi szempontból megfelelő rövidebb munkaidejű munka­körbe történik, mint amilyenben terhessége előtt dolgozott és keresete nem 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom