Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

okirat, így például szolgálati vagy működési bizonyítvány, illetőleg hitelt érdemlő tanúvallomás. MK 76. szám Eltartott családtag az is, akit a dolgozó — ellenérték nélkül — önként tart el. Az Mt. V. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint csak különösen indokolt esetben mondható fel a munkaviszonya annak a dolgozónak, akinek négy vagy több általa eltartott családtagja van és családjában más önálló keresettel rendelkező nincsen. A jogszabály céljából és szövegének nyelvtani jelentéséből egyaránt következik, hogy e felmondási korlátozás szempontjából eltartott családtag minden olyan önálló keresettel nem rendelkező személy, akit a dolgozó háztartásában törvény vagy bírósági határozat alapján, vagy pedig önként — ellenérték nélkül — tart el. így például eltartott családtagnak kell tekinteni azt a nagykorú testvért is, akit a dolgozó eltart, mert szellemi fogyatékossága miatt nem tud dolgozni. MK 77. szám Ha a vállalat a munkaviszonyt csak rendkívül indokolt esetben mondhatja fel, a rendkívüli indok megállapításához is az MK 10. számú állásfoglalásban körülírt súlyos ok szükséges azzal, hogy a vállalatra nehezedő aránytalan teher fennállásának megállapításához súlyosabb mértéket kell alkalmazni. Az Mt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint csak rendkívül indokolt esetben mondhat fel a vállalat a nála hosszú ideje munkaviszonyban álló és ezalatt az átlagosnál jobb munkával és példamutató magatartásával kitűnt dolgozónak. E rendkívüli felmondási indok megállapításához is az MK 10. számú állásfoglalásban körülírt olyan súlyos ok szükséges, amely mellett a vállalat számára tarthatatlanná válnék vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása. Az Mt. 26. §-ának (3) bekezdésében biztosított védelem feltételeinek jellegéből és nagyobb nyomatékából azonban az is következik, hogy az aránytalan teher fennállásának megállapításához súlyosabb mértéket kell alkalmazni. MK 78. szám A felmondást nem teszi érvénytelenné, ha a vállalat a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresetet a dolgozónak késedelmesen fizeti meg. A felmondási idő alatt a dolgozót átlagkeresete illeti meg arra az időre, amelyre a vállalat a munkavégzés alól felmentette [Mt. 27. § (3) bekezdés]. Ennek kifizetése azonban nem érvényességi kelléke a felmondásnak, s így egymagában nem teszi jogellenessé a felmondást az a körülmény, hogy a vállalat az átlagkereset megfizetésével késedelembe esik. 90