Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

MK 79. szám A munkaviszony megszűnésének időpontja nem módosul azáltal, hogy a dolgozó szabadságmegváltásban részesült. A 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 16. §-ának (1) bekezdése egyebek között kimondja, hogy ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnt és az évben a vállalatnál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. E megváltás pénzben történik és abban az esetben van helye, ha a dolgozó munkaviszonya megszűnt. Mindebből következik, hogy a megváltott szabadságnapok nem növelik a dolgozónak a vállalatnál munkaviszonyban töltött idejét s nem módosítják a munkaviszonya megszűnésének időpontját. Ha tehát a dolgozó munkaviszonya például felmondás folytán a hó 15-én megszűnt s a folyó évre ki nem vett szabadság arányos részeként három munkanap szabadság pénzbeni megváltásban részesült, a munkaviszony megszűnésének időpontja változatlanul a hó 15-e és nem 18-a. MK 80. szám I. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztást még kivételes esetben is legkésőbb az adott munkaidőszakot megelőző utolsó munkanapon közölni kell a dolgozóval. II. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztású havidíjas dolgozó távolléte esetén havi munkabéréből a munkaidő-beosztás szerint mulasztott munkaidővel arányos bért kell levonni. I. Az Mt. V. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaidőJbeosztást a dolgozóval két héttel előbb és legalább kétheti időtartamra kell közölni. E szabály alól a kollektív szerződés kivételt tehet, de ilyen esetben a dolgozó következő heti munkaidő-beosztását lehetőleg három nappal előbb közölni kell. Az idézett jogszabályból következik, hogy ha a dolgozót egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatják, ilyenkor is meg kell határozni és közölni kell vele a munkaidő-beosztást. Az a rendelkezés, hogy a munkaidő-beosztást „lehetőleg három nappal előbb közölni kell", nem mentesíti a vállalatot a munkaidő-beosztás közlésének kötelezettsége alól, csak a határidőt rövidíti meg. A szabály helyes értelme az, hogy az ily módon foglalkoztatott dolgozó esetében legkésőbb az adott munkaidőszakot megelőző utolsó munkanapon kell a munkaidő-beosztást meghatározni és a vállalatnál szokásos módon közölni. A vállalat e kötelezettsége akkor is fennáll, ha a dolgozó ezen az utolsó munkanapon nem végez munkát, nem tartózkodik az üzemben. II, Az egyenlőtlen munkaidő-beosztású havidíjas dolgozónak a vállalat által nem fizetett távolléte (fizetés nélküli szabadság, betegség, igazolatlan mulasztás stb.) esetén a munkaidő-beosztás szerint mulasztott munkaidővel arányos bért kell a havi munkabéréből levonni. Ha a vállalat az előre látható hosszabb távollét miatt vagy pedig a jogszabály ellenére nem határozta meg és nem közölte a munkaidő-beosztást, ilyen esetben a távollevő dolgozó munkaidejét a részleg többi, hasonló munkát végző dolgozója munkaidejével számolják el. Ha hasonló munkát 91