Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

munkája során okozott volna kárt, tehát ez esetben is a munkajogi anyagi felelősségi szabályok az irányadók. Ezért ha a kirendelt dolgozó a másik vállalatnak kárt okozott, annak megtérítése iránt — a munkajogi anyagi és eljárási szabályok alkalmazásával — a kirendelő vállalatnak kell intézkednie, feltéve, hogy ezt a mungáltatói jogot az Mt. V, 42. §-a alapján nem ruházta át a más vállalatra. Az Mt. 35. §-ának (3) bekezdése szerinti esetben a dolgozó a munkát annak a vállalatnak az utasítása alapján és közvetlen felügyelete mellett végzi, amelyhez kirendelték. Ebben a tekintetben a helyzet hasonló ahhoz, mint amikor a dolgozó a saját vállalatánál végez munkát. Ezért a más vállalat az Mt. 35. §-ának (3) bekezdése alapján átengedett dolgozó által neki okozott kár megtérítése fejében a kirendelő vállalattól nem követelhet többet, mint amennyit akkor követelhetne, ha a kárt a saját dolgozója okozta volna. MK 28. szám A munkaviszonnyal kapcsolatban harmadik személy a dolgozóért, illetőleg az esetleges jövőbeli károkozásért — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — anyagi felelősséget (kezességet) nem vállalhat. A munkajogi jogszabályok a munkaviszony létesítésével, valamint a dolgozó által a jövőben esetleg okozott károk megtérülésének biztosításával kapcsolatban általában sem az óvadékról, sem a kezességről nem rendelkeznek. A polgári jognak az erre vonatkozó szabályai — kifejezett munkajogi rendelkezések hiányában — a munkaviszonyra nem alkalmazhatók. MK 29. szám (Az MK 72. számú kollégiumi állásfoglalással módosított és kiegészített szöveg.) a) A vállalat — a baleseten és foglalkozási megbetegedésen kívüli egyéb megbetegedés kivételével — a dolgozója életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével kapcsolatban előállott kárért az Mt. 62. §-a és az Mt. V. 99. §-a alapján akkor felel, ha az a munkaviszony keretében, a munkaviszonyból folyó kötelességek teljesítése során kifejtett tevékenységgel összefüggésben keletkezett. A vállalatot ez a felelősség vétkességére tekintet nélkül terheli. b) Ha a kárt a vállalat működési körébe eső ok idézte elő, a felelőssége akkor is fennáll, ha ez az ok nem volt elhárítható. Nem vonatkozik ez a foglalkozási megbetegedésből eredő károkra. A vállalat működési körébe eső oknak minősülnek általában a vállalat által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő személyi magatartásokból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. Annak vizsgálatánál, hogy a balesetet előidéző ok az adott esetben a vállalat működési körébe esik-e, figyelemmel kell lenni a végzett munka jellegére és a munkavégzés körülményeire is. A kárt előidéző ok akkor minősül a vállalat működési körén kívül esőnek, ha az az előző bekezdésben foglaltakra figyelemmel független a vál34