Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

fegyelmi határozattal elrendelt bércsökkentés [Mt. 55. § (1) bekezdés d) pont], valamint meghatározott dolgozók tekintetében a vállalat veszteséges gazdálkodása miatt elrendelt bércsökkentés [Mt. 47. § (2) bekezdés] esetén túlmenően — az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése értelmében csak a bérrendszer vagy bérforma megváltoztatása esetén van helye. A házfelügyelőkre vonat­kozó bérrendszer és bérforma azonban nem változott meg, a felperes által kezdeményezett szerződésmódosítás időpontjában változatlanul fennállott hatályában a házfelügyelők munkabérét szabályozó 19/1972. {X. 13.) MüM számú rendelet, így a felperes nem volt jogosult az alperes alapbérének egyoldalú megváltoztatására. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes ítéleti megállapítása törvénysértő. (M. törv. I. 10 192/1975. sz.) III. A munkaviszony megszűnése a) Felmondási korlátozások és tilalmak 39. Ha a vállalat a munkaviszonyt csak különösen indokolt esetben mond­hatja fel, a különös indok fennállásának megállapításához mindig olyan sú­lyos ok szükséges, amely mellett a vállalat részére tarthatatlanná válna vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása (MK 10. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 17. oldalon). 40. A dolgozó a munkaviszonyt azonnali hatállyal az Mt. 30. §-ának (2) bekezdése alapján nem szüntetheti meg, ha a vállalat a dolgozó bejelentése után haladéktalanul ugyanebben a munkakörben, ugyanolyan munkabér­rel és azonos telephelyen belül megfelelő másik munkahelyet ajánl fel (MK 12. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 20. oldalon). 41. Eltartott családtag az is, akit a dolgozó — ellenérték nélkül — önkén­tesen tart el (MK 76. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 90. oldalon). 42. I. Ha a vállalat csak különösen indokolt esetben mondhatja fel a munkaviszonyt, a felmondás hatálytalanítása tárgyában keletkezett munka­ügyi vita során mindkét fél körülményeinek gondos vizsgálatával kell elbí­rálni a különös indokoltság meglétét (Mt. V. 27. §). II. A munkaügyi bíróság nem hagyhatja jóvá a munkaviszony megszün­tetése tárgyában kötött egyezséget, ha az a dolgozó méltányos érdekeit sérti (Pp. 148. §). A felperes az alperes többszemélyes, szabadkasszás italboltjának volt az egyik vezetője. Az alperes 1972. november 2-án kelt értesítéssel — az Mt. 26. §-ának (1) bekezdése, valamint a 27. §-ának (1) bekezdése alapján — 1972. december 2. napjára felmondással megszüntette a felperes munkavi­szonyát. A felmondást az italbotban végrehajtott műszakátszervezéssel és minőségi cserével indokolta. A felperes munkaviszonya megszüntetésé­nek időpontjában már több hónapja egyedül gondoskodott három kiskorú gyermeke eltartásáról. Erre is utalva a felmondás hatálytalanítása érdeké­ben panaszt nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz. A munkaügyi döntőbizottság a felperes panaszát elutasította. A határo­zat egyrészt megállapította a szóban forgó italboltban végrehajtott átszer­169

Next

/
Oldalképek
Tartalom