Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

érdekelt féllel — a felperessel is közölnie kellett volna. Minthogy ez nem történt meg, a felperesnek nem is volt módja a bíróság által megjelölt hiányt pótolni, s igy a keresetlevelet hiánypótlás elmulasztása miatt [Pp. 130. § <1) bek. j) pont] nem lehetett volna idézés kibocsátása nélkül elutasítani. Álláspontjának helyessége esetén a munkaügyi bíróságnak fel kellett volna hívnia a felperest nyilatkozattételre, hogy a képviseletében eljárt személy által történt keresetindítással és a keresetlevélben előadottakkal egyetért-e, s ha szándékában van a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen keresettel fordulni a bírósághoz, a perben személyesen vagy a törvénynek megfelelő meghatalmazott útján járjon el [Pp. 135. § (4) bek.]. Az adott esetben azonban nem volt akadálya annak, hogy a szakszervezetek megyei tanácsa a felperest képviselje, nevében és helyette meghatalmazás nélkül eljárjon, mert ilyen eljárásra az Mt. 15. §-ának (2) bekezdése nemcsak a vállalat szakszervezeti szervét jogosítja fel, hanem arra is lehetőséget ad — ezt kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában —, hogy magasabb szintű szakszervezeti szerv járjon el. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves, végzése, amelyben a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, törvénysértő. (M. törv. I. 10 227/1973. sz., BH 1974/8. szám 357.) II. A munkaviszony a) Munkaviszony létesítésének és fennállásának feltételei 14. A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb, hasonló jellegű munkaviszony létesítésében. Érvénytelen azonban az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha célja a dolgozó valamilyen jogának csorbítása. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni. (MK 6. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 14. oldalon). 15. A munkaviszonyban töltött idő igazolására bármely okirat vagy egyéb bizonyíték alapul szolgálhat. (MK 75. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 89. oldalon). 16. A dolgozó „személyi alapbérének" meghatározása (MK 83. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 94. oldalon). 17. Több termelőszövetkezet által közösen foglalkoztatott szakember csak a munkaszerződésben megjelölt termelőszövetkezettel áll munkaviszonyban. A többi termelőszövetkezetben a termelőszövetkezetek között létrejött megállapodás alapján végzi tevékenységét. Ennélfogva munkaügyi vita is csak a munkaszerződésben megjelölt termelőszövetkezet és alkalmazottja között keletkezhet [1967. évi 111. tv. 74. § (2) bek., 91. § (2) bek., 93. § (1) bek., 35/1967. (X. 11.) Korm. sz. r. 36., 141. §, 6/1967. (X. 24.) MÉM sz. r. 28. § (1) bek., 164. § (1) bek.]. A felperes az „ö" Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel áll jogtanácsosként munkaviszonyban. Munkáltatója és az „Ű. É." Mezőgazdasági Ter131