Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

gű — elkövetése miatt történő felelősségre vonás esetén ugyanis már az ilyen büntetéstől alaposan remélhető, hogy az elkövető a jövőben nem valósít meg újabb bűncselekményt. m A büntetés végrehajtásának a Btk. 70. §-a (1) bekezdése alapján történő felfüggesztése nem kivételes intézkedés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden első ízben bűncselekményt elkövető személyt ebben a kedvezményben kellene részesíteni. A Btk. 70. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a bíróság az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy pénzfőbüntetés végrehajtását felfüggesztheti, ha az elkövető személyi körülményeire — különösen előéletére —, valamint az elkövetett bűncselekményre figyelemmel a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. A büntetés célja pedig a Btk. 34. §-a szerint a társadalom védelme érdekében a bűncselekmény miatt a törvényben meghatározott joghátrány alkalmazása, az elkövető megjavítása, továbbá a társadalom tagjainak visszatartása a bűnözéstől. A büntetés végrehajtásának felfüggesztését az ítélkező bíróság a Btk. 70. §-ának rendelkezései alapján — a Btk. 64. §-ának (1) bekezdésében írt, s ehelyütt is érvényesülő büntetéskiszabási elvekre figyelemmel — ugyanúgy értékelő tevékenysége útján dönti el, mint általában a büntetés kiszabását. A büntetés végrehajtása felfüggesztésének alapjául szolgál a szocialista társadalom értékítélete. A törvényi előfeltételek, a kiemelt alanyi és tárgyi körülmények, valamint a büntetési célok érvényesülése között szoros kölcsönhatás van, ezért azokat egységesen kell értékelni. Következésképpen a büntetés végrehajtásának felfüggesztésénél a bíróságnak a büntetési célok összessége megvalósulását kell szem előtt tartania: tehát a társadalom védelme érdekében az elkövető megjavítása és a társadalom tgajainak a bűnözéstől való visszatartása követelményét is. Ehhez képest a bíróságnak a büntetés végrehajtása felfüggesztésénél — az elkövető személyi körülményeinek értékelése és az elkövetett bűncselekmény jellegének és súlyának mérlegelése mellett — behatóan vizsgálni kell azt is, hogy a felfüggesztés összhangban áll-e a büntetés céljaival, szolgálja-e az elkövető megjavítása mellett a társadalom védelmének érdekét, s nem áll-e ellentétben az általános megelőzés követelményével. A büntetés végrehajtásának felfüggesztésére általában a viszonylag kisebb jelentőségű cselekményt megvalósító, olyan kedvező személyi és jellembeli tulajdonságokkal rendelkező elkövető esetében kerülhet sor, akinél — az általános megelőzés követelményének szem előtt tartása mellett — szükséges a szabadságvesztés kiszabása, a büntetés végrehajtásának elrendelésével való fenyegetettség azonban elégséges a büntetési cél elérésére, az újabb bűnelkövetéstől való visszatartásra. A differenciálás lehetőségét biztosítja az is, hogy a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés mellett a bíróság mellékbüntetésként olyan pénzbüntetést szabhat ki, amelynek végrehajtását nem függeszti fel. A főbüntetés és a megfelelő összegben kiszabott pénzbüntetés együttes hatásá61