Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

ban alkalmas arra, hogy elősegítse a büntetés céljának megvalósulását. Alaposan vizsgálni kell azonban ilyen esetben is, hogy fennállnak-e a pénzmellékbüntetés kiszabásának törvényi előfeltételei. Helytelen a pénzmellékbüntetés összegét aránytalanul magas összegben megállapítani kizárólag azért, hogy ellensúlyozza a büntetés végrehajtásának a felfüggesztését. A büntetés végrehajtása felfüggesztésének kedvezményében általában nem részesíthetők: a nagyob súlyú, a társadalomra fokozottan veszélyességű szándékos bűncselekmények, a szocialista erkölcs szerint különösen elítélendő bűncselekmények, valamint az olyan nem szándékos bűncselekmények elkövetői, akiknél a gondatlanság magas foka állapítható meg és a bekövetkezett eredmény is súlyos, továbbá a személyükben kiemelkedő társadalomra veszélyességű bűnözők, végül az olyan bűnelkövetők, akik ellenséges beállítottságukból fakadó, illetve ezzel összefüggő bűncselekményt követtek el. Mindezek javára a büntetés végrehajtásának felfüggesztése a dolgozók közfelfogásával, a társadalmunk értékítéletével is ellentétes lenne, valamint ellentétben állana a bűnözéstől való általános visszatartás követelményével is, sértené tehát a Btk. 34. §-ában foglalt és a Btk. 70. §-a alkalmazásánál is irányadó szempontokat. A konkrét ügyekben folytatott ítélkezés hivatott az általános elveket az egyéniesítés követelményeivel összhangban a gyakorlatban megvalósítani. A büntetés végrehajtása felfüggesztésének alkalmazásánál bíróságaink számára a legfőbb irányelv, hogy ezen a téren is büntetőpolitikánk alapvető követelményeit kell helyesen és céltudatosan érvényesíteni. IV. 1. A Büntető Törvénykönyv módosításáról és kiegészítéséről szóló 1971. évi 28. számú törvényerejű rendelet 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a Btk. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe új rendelkezés lépett. Eszerint a pénzbüntetés végrehajtása az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig, a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása egy évtől három évig, a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása pedig egy évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. A próbaidő a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. Az 1961. évi V. törvény csupán a büntetés végrehajtásának a felfüggesztése terén biztosított a bíróság számára mérlegelési lehetőséget, az új szabályozás viszont ezt a büntetőjogi felelősségre vonás további differenciálásának lehetővé tételével jelentősen kiszélesítette, amikor a végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés próbaidejét rögzíti csupán határozott tartamban. A szabadságvesztésnél kereteket jelöl meg, ami nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztése még eredményesebben szolgálja a bűnözés elleni küzdelmet. 2. Az új jogi szabályozás eltér abban is a korábbitól, hogy a próbaidő tartamát nem a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés időtartamához fűzi, hanem elsősorban aszerint különböztet, hogy a szabadságvesztést vétség vagy bűntett miatt szabták-e ki. Az előbbi esetben a próbaidő három 62