Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

Ennek nyomatéka igen eltérő lehet. így figyelembe jön, hogy a kísérleti cselekmény az eredményt mennyiben közelítette meg, milyen következményekkel járt. E tárgyi körülmény mellett azonban jelentősége van annak is, hogy az elkövető a maga részéről mindent megtett-e a bűncselekmény befejezése érdekében, de az ennek ellenére elmaradt. Ebben az esetben — ha a következmények is súlyosak — a kísérlet mint enyhítő körülmény, súlytalanná válik. A Legfelsőbb Bíróság 4. számú Irányelve II. részének 3. pontja szerint súlyosító körülmény, ha a cselekmény közel állott a befejezettséghez, viszont enyhítő, ha távol maradt a befejezéstől. Az irányelvnek ez az értékelése az előzőek folytán nem tartható fenn. 2. a) Az elkövetés módját mint tárgyi körülményt a büntetés kiszabásánál fokozottabban kell értékelni: amit a törvény minősítő körülményként szabályoz, az egyéb bűncselekményeknél is rendszerint súlyosító. A 4. számú Irányelvben az elkövetés módjával kapcsolatosan adott iránymutatást az élet és testi épség elleni bűncselekmények körén kívül is megfelelően szem előtt kell tartani. Különösen súlyos a bűncselekmények gátlástalan, garázda módon elkövetése. b) A bűncselekmény eszközének veszélyessége ugyancsak jelentős mértékű bűnösségi körülmény. A cselekmény társadalomra veszélyességét ugyanis fokozza a konkrét bűncselekmény létrejötténél használt eszköz különös veszélyessége. Ilyen pl. az erőszakos cselekmények felfegyverkezve, főleg késsel való elkövetése, amit — természetesen a fegyveres elkövetés mellett — általában indokolt súlyosítóként értékelni. c) Azt a körülményt, hogy a cselekmény a köznyugalmat tartósan megzavarta, értelemszerűen valamennyi bűncselekménynél értékelni kell, amely ilyen módon is elkövethető. így a nagyobb nyilvánosság előtt elkövetés egyes bűncselekményeknél súlyosító körülmény lehet, amennyiben a törvény nem minősítő körülményként szabályozza. Hasonlóképpen az igen nehezen felderíthető módon elkövetés. 3. A sértett személyét és szerepét a bűncselekmény elkövetésénél behatóbban kell — mind enyhítő, mind súlyosító irányban — figyelembe venni, mégpedig nemcsak az élet és testi épség elleni bűncselekményeknél. A bűncselekmények védtelen, idős, beteg, terhes nő, gyermek, oltalomra szoruló sértett elleni elkövetése nyomatékos súlyosító körülmény. A sértett megbocsátása közvádas bűncselekményeknél általában nem enyhítő körülmény. Enyhítő körülmény csupán az lehet, hogy a sértett megbocsátása folytán a bűncselekmény következtében megbomlott családi, munkatársi vagy egyéb kapcsolat helyreállt. Enyhítő, sőt adott esetben nyomatékos enyhítő körülmény a sértett közrehatása, különösen kihívó magatartása a bűncselekmény elkövetésénél — amennyiben a jogos védelem megállapításának alapjául nem szolgál. Különbséget kell tenni a sértett pusztán kifogás alá eső helytelen magatartása, másfelől pedig durva, erőszakos, kihívó viselkedése vagy jogtalan eljárása között. Csak az utóbbiak értékelhetők enyhítőként. A sértett viselkedése, magatartása a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél az egyik jelentős bűnösségi körülmény. A sértett kihívó, könnyelmű magatartása enyhítő körülmény. 4. A bűncselekmény kétszeres — vagy többszörös — minősülése súlyosító körülmény. 53