Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet a védő érvelésével. A baleset, amely a súlyos eredményre vezetett, a közúti közlekedés szabályai legalapvetőbb, legdurvább megsértése folytán következett be. A vádlott a legnagyobb felelőtlenséget tanúsította, amikor a forgalomban való részvételre alkalmatlan járművel vállalkozott és ennek tudatában sem tanúsított olyan körültekintést, amely akkor is elvárható lett volna tőle, ha gépjárműve teljesen üzembiztosan működik. Mindezekre figyelemmel a mindennemű járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szükséges, mégpedig hoszszabb időre és ezt a szempontot az első fokú bíróság helyesen ismerte fel. Az a körülmény, hogy a vádlott motorkerékpár versenyző, a fentebb hangsúlyozott körülmények folytán nem ad számára lehetőséget ahhoz, hogy motorkerékpárral részt vegyen a közúti forgalomban, mert ez éppen olyan veszélyt jelent a közlekedés biztonságára, mintha egyéb járművel közlekedne. (Legf. Bír. Katf. III. 10/1973. sz.) (250/1975.) 40. Nagyfokú veszélyességet magában rejtő, igen durva és kettős közlekedési szabályszegés esetén a járművezetéstől eltiltás nem mellőzhető. A bíróság a terheltet súlyos testi sértést okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétség miatt 4 hónapi szabadságvesztésre és 1500 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A fellebbezési bíróság az enyhítésért bejelentett fellebbezéseket elutasította. A megállapított tényállásból kitűnően a terhelt 1972. szeptember 3. napján személygépkocsijával Budapestről Veszprémbe igyekezett. Nem a megfelelő helyen tért le az M 7-es útról és ezért egy felüljárón keresztül visszaérkezett az M 7-es útra. A jobboldali megállósávon megállt, majd elhatározta, hogy megfordul, hogy Veszprém felé tudjon tovább menni. Vele szemben forgalom nem volt, a visszapillantó tükörből pedig mintegy 300—400 méter távolságból látott közeledni egy gépkocsit. Az autóúton a megfordulást megkezdte anélkül, hogy a visszapillantó tükrön kívül is — hátranézéssel — meggyőződött volna az úttest forgalmáról. így történt, hogy amikor a megfordulást megkezdte, a mögötte levő gépkocsi már 50—60 méterre volt tőle. Ezt a gépkocsit B. K. vezette, aki balra kormányozással és fékezéssel igyekezett a terhelt által előidézett baleseti veszélyt elhárítani; ez azonban nem sikerült, a két gépkocsi összeütközött. A baleset következtében B. K. 8 napon túl, utasa és a terhelt 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A fent megjelölt határozatok ellen emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos. A tényállásból kitűnően a terhelt kétszeres foglalkozási szabályszegést követett el. A gépkocsival autóúton való megfordulás igen durva közlekedési szabályszegés, mert az nagyfokú veszélyességet rejt magában. Ezen túl azonban még abban is gondatlan volt a terhelt, hogy a tényleges megfordulás megkezdése előtt ismételten nem győződött meg a mögötte levő forgalomról. Ez a kettős és súlyos foglalkozási szabályszegés arra utal, hogy a terheltet a foglalkozási szabályoknak a fokozottabb megtartására kell nevelni. E cél elérésének biztosítása végett — de a közúti közlekedés biztonságának megóvása céljából is — szükséges a terheltnek megfelelő időtartamra a gépjárművezetéstől eltiltása is. Ennek elmulasztása miatt törvénysértő az eljárt bíróságok határozata. 43