Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

lóan ilyen általánosabb fogalmazás mellett is figyelembe veszi a büntető­eljárás során feltárt olyan körülményeket, amelynek a büntetés végrehajtás eredményessége szempontjából jelentősége van. így, bár a Btk. 38/E. §-a (1) bekezdésének újabb szövegezése az ítélkezési gyakorlatra bízta a szigorúbb, illetve az enyhébb végrehajtási mód alkal­mazásának alapjául szolgáló körülmények kidolgozását, továbbra is irány­adónak kell tekinteni a Legfelsőbb Bíróság Bf. II. 729/1967. számú ítéleté­ben elfoglalt — az újabb jogszabály szövegének is megfelelő — azt az elvi álláspontot, hogy a törvényben általánosan meghatározottól eltérő végre­hajtási mód kijelölésére csak indokolt esetben kerülhet sor. Nem lehet ezért enyhébb végrehajtási fokozatot kijelölni azoknál a sze­mélyeknél, akiknek életmódjából, elsődlegesen a hasonló jellegű bűncselek­mények ismételt elkövetéséből arra lehet következtetni, hogy kellő megne­velésük a kedvezmény alkalmazásával nem érhető el. Márpedig a jelen ügy terheltjét ötödik alkalommal ítélték el, s egy kivétellel azért, mert ittas ál­lapotban erőszakos jellegű bűncselekményeket valósított meg. Megelőzően a tiltott határátlépés bűntettének kísérlete mellett három alkalommal ga­rázdaság, illetve egy esetben azzal összefüggően elkövetett hivatalos sze­mély elleni erőszak miatt ítélték el, s a legutóbbi alkalommal is csupán azért nem került sor vele szemben a legsúlyosabb végrehajtási fokozat al­kalmazására, mert a cselekményét az előző ítélet jogerőre emelkedését meg­előzően valósította meg. így, amikor ismét ittas állapotban megvalósított, ugyancsak erőszakos jellegű bűncselekmény miatt kellett őt elítélni, nem lehet olyan következtetést levonni, hogy méltó a Btk. 38/E. §-ának (1) be-, kezdésében írt kedvezmény alkalmazására — még ha az nem kivételes jel­legű is —. Előélete mint a büntetés végrehajtás módját e szempontból el­sődlegesen meghatározó körülmény ugyanis nem azt mutatja, hogy kellő megnevelése a Btk. 38/A. §-ának b) pontjában előírt fegyházban történő végrehajtás helyett, az annál enyhébb fokozatban — szigorított börtön­ben — való végrehajtással is elérhető. Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa megálla­pította, hogy törvényt sértett a Legfelsőbb Bíróság, amikor a terhelttel szemben alkalmazta a Btk. 38/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelke­zést, s a reá kirótt szabadságvesztést szigorított börtönben rendelte letölteni. Az ítélet e rendelkezését ezért hatályon kívül helyezte és a szabadságvesz­tést fegyházban rendelte végrehajtani. (Legf. Bír. Eln. Tan. Kat. Törv. 136/ 1975. sz.) (342/1975.) 25. 7. A szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtása nem alkalmas a büntetés céljainak elérésére annál a katonánál, aki sorkato­nai szolgálatra való bevonulása előtt már több esetben állt büntető bíróság előtt, több évet töltött büntető intézetben, majd a bevonulása uán is bűn­cselekményeket követ el. II. Az ilyen életvezetés nem alapozza meg a Btk. 38/E. §-ának alkalmazá­sát. Részletesen: Btk. 107. §-nál. 26. Annak ellenére, hogy az ügyész csak a büntetésvégrehajtási fokozat tekintetében fellebbezett a terhelt terhére, a megismételt eljárásban a sú­lyosítási tilalom nem érvényesül, ha a megállapított új tények jelentős mér­31

Next

/
Oldalképek
Tartalom