Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

kellett volna azzal, hogy a veszélyes eszközzel és nagy erővel, fej magasságban leadott ütése a sötétség miatt a térben felismerhetetlen módon helyezkedő sértett fejét is érheti. Nem zárja ki a cselekmény súlyosabb minősítését az a körülmény, hogy az elszenvedett sérülés a jövőben nem érinti a sértett munkaképességét. A kifejtettek okából a Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyész minősítést támadó fellebbezését alaposnak találta, a Be. 260. §-a alkalmazásával az első fokú bíróság ítéletének a vádlott cselekményét minősítő rendelkezését megváltoztatta és a cselekményt a Btk. 18. §-a felhívásával a Btk. 257. §-a (3) bekezdése b) pontjának I. fordulata szerinti maradandó testi fogyatékosságot előidéző testi sértés bűntettének minősítette. A büntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezést azonban a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak. Kétségtelen, hogy a vádlott a cselekménye elkövetését megelőzően jelentős mértékű szeszes italt fogyasztott, italozásának kiváltó oka azonban nagykorú gyermekeinek kifogásolható életvitele miatti elkeseredése volt. Jellemző egyébként, hogy a primitív személyiségű vádlott dolgos életmódot folytat és mindez ideig nem került összeütközésbe a törvénnyel. A súlyosabb minősítés alkalmazására is figyelemmel az első fokú bíróság által megállapított bűnösségi tényezők pontosításra szorulnak. A törvényes büntetés nemének és mértékének meghatározása során enyhítő körülményként kell figyelembe venni a vádlott büntetlen előéletét, a bűnössége elismerésére is kiterjedő és megbánással párosuló beismerését, eltartására és nevelésére szoruló 3 kiskorú gyermekes családos állapotát, a cselekmény elkövetését motiváló, a gyermeke magatartásával előidézett méltányolható felindultságát és azt, hogy az ilyen cselekmény bekövetkezését illetően a vádlottat a gondatlanság enyhébb faja, a hanyagság terheli (12. sz. Irányelv). A felsorolt enyhítő körülményekkel szemben súlyosítóként az élet és testi épség elleni bűncselekmények helyi elszaporodottságát lehet figyelembe venni. A bűnösségi tényezők ilyen alakulása mellett — különös figyelemmel a nagyszámú és nyomatékos enyhítő körülményekre — az irányadó büntetési tétel középmértékét megközelítő, s az első fokú bíróság által alkalmazott szabadságvesztés alkalmas a Btk. 34. §-ában meghatározott büntetési célok elérésére, a büntetés súlyosításának nincs indoka, s a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság által helyesen kiszabott büntetést a megváltozott minősítés ellenére sem érintette. (Legf. Bír. Bf. IV. 205/1977. sz.) (254/1977.) 15. Halált okozó testi sértés bűntette valósul meg, ha a terhelt támadólag, hirtelen mozdulattal ú!gy löki meg a sértettet, hogy az a betonból készült úttestre hanyatt esve halálát eredményező koponyasérülést szenved. Részletesen: Btk. 257. § (4) bekezdésénél. 16