Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

rinti bal oldali gyalogjáróra. Itt elütött egy szabályosan közlekedő személyt, majd egy gyalogoshíd korlátját áttörve, a mélyebben fekvő ház oldalához érve felborult. A gyalogos az elütés folytán 8 napon túl gyógyuló töréses sérülést szenvedett. Az ítélet perovoslat hiányában első fokon jogerőre emelkedett. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság ala­posnak találta. A terhelt 1975 január végén szerzett gépjárművezetői engedélyt, 1975. március 14-én este közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában na­gyobb sebességgel vezette gépkocsiját a város belterületén, s súlyos testi sértést eredményező balesetet okozott. Az ellene indult büntető eljárást köz­kegyelem folytán megszüntették. 1975. június 18-án ismét közepes fokú al­koholos befolyásoltság állapotában, a megengedett sebességet jelentősen túllépve vezette járművét és újból súlyos testi sérüléssel járó balesetet oko­zott. A sorozatos és túlzott mértékű italfogyasztás miatt elöljárói is több íz­ben foglalkoztak vele, fegyelmileg is felelősségre vonták, de abból sem okult. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a terhelt italozó egyé­niség, akinél az eddigi intézkedések nem vezettek eredményre, a közúti bal­esetek okozásánál pedig speciális visszaeső. A terhelt életvitelére jellemző az italfogyasztás. A törvényhozó éppen azért rendelte súlyosabban büntetni a súlyos testi sérüléssel járó közúti bal­eset gondatlan okozását, ha azt szeszes italtól befolyásolt állapotban követ­ték el, mert ily esetekben szándékos elem is közrehat az egyébként gon­datlan bűncselekmény elkövetésében [Btk. 194/A. § (2) bekezdés a) pontja]. Az ilyen bűncselekmények elbírálásánál a cselekmény gondatlan jellege el­lenére fokozottan tekintettel kell lenni az általános megelőzés érdekeire és az elkövető előéletére is. Mindezt nem vette kellően figyelembe a jogerős ítéletet meghozó bíró­ság, amikor az italozó életvitelű és italtól befolyásolt állapotban ismételten súlyos testi sérüléssel járó balesetet okozó terheltet próbaidőre felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság XXXIV. számú Bün­tető Elvi Döntésében már rámutatott, hogy a Btk. 70. §-ának alkalmazására csak a 34. §-ban írtakkal összhangban kerülhet sor. Az elkövetett bűncse­lekmény jellege mellett vizsgálni kell az elkövető személyi körülményeit abból a szempontból, hogy a felfüggesztés mennyire alkalmas megnevelé­sére, emellett kellően szolgálja-e a társadalom védelmét. Az italtól befolyá­sol tan járművet vezető személyek által okozott balesetek gyakoriságára és többnyire súlyos kimenetelére figyelemmel, a szabadságvesztés végrehaj­tásának felfüggesztése ezeknél általában nem alkalmas az említett célok el­érésére. Minderre figyelemmel a terhelttel szemben végrehajtandó szabadságvesz­tés kiszabása lett volna indokolt mind az ő megnevelése, mind pedig má­soknak a hasonló cselekményektől való visszatartása érdekében. Tekintetbe véve ugyanakkor azt is, hogy a terhelt eddig lényegében kifogástalanul látta el szolgálatát, s annak teljesítésére továbbra is alkalmasnak mutatkozik — a Btk. 108. §-ának (1) bekezdésében írtak alkalmazásával — katonai fogdá­ban végrehajtandó szabadságvesztés lehet elsődlegesen alkalmas megneve­lésére, s csak ennek törvényi akadálya esetén indokolt a szabadságvesztést a Btk. 38/D. §-ának a) pontjában írtaknak megfelelően fogházban végre­hajtani. 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom