Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

rinti bal oldali gyalogjáróra. Itt elütött egy szabályosan közlekedő személyt, majd egy gyalogoshíd korlátját áttörve, a mélyebben fekvő ház oldalához érve felborult. A gyalogos az elütés folytán 8 napon túl gyógyuló töréses sérülést szenvedett. Az ítélet perovoslat hiányában első fokon jogerőre emelkedett. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. A terhelt 1975 január végén szerzett gépjárművezetői engedélyt, 1975. március 14-én este közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában nagyobb sebességgel vezette gépkocsiját a város belterületén, s súlyos testi sértést eredményező balesetet okozott. Az ellene indult büntető eljárást közkegyelem folytán megszüntették. 1975. június 18-án ismét közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában, a megengedett sebességet jelentősen túllépve vezette járművét és újból súlyos testi sérüléssel járó balesetet okozott. A sorozatos és túlzott mértékű italfogyasztás miatt elöljárói is több ízben foglalkoztak vele, fegyelmileg is felelősségre vonták, de abból sem okult. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a terhelt italozó egyéniség, akinél az eddigi intézkedések nem vezettek eredményre, a közúti balesetek okozásánál pedig speciális visszaeső. A terhelt életvitelére jellemző az italfogyasztás. A törvényhozó éppen azért rendelte súlyosabban büntetni a súlyos testi sérüléssel járó közúti baleset gondatlan okozását, ha azt szeszes italtól befolyásolt állapotban követték el, mert ily esetekben szándékos elem is közrehat az egyébként gondatlan bűncselekmény elkövetésében [Btk. 194/A. § (2) bekezdés a) pontja]. Az ilyen bűncselekmények elbírálásánál a cselekmény gondatlan jellege ellenére fokozottan tekintettel kell lenni az általános megelőzés érdekeire és az elkövető előéletére is. Mindezt nem vette kellően figyelembe a jogerős ítéletet meghozó bíróság, amikor az italozó életvitelű és italtól befolyásolt állapotban ismételten súlyos testi sérüléssel járó balesetet okozó terheltet próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság XXXIV. számú Büntető Elvi Döntésében már rámutatott, hogy a Btk. 70. §-ának alkalmazására csak a 34. §-ban írtakkal összhangban kerülhet sor. Az elkövetett bűncselekmény jellege mellett vizsgálni kell az elkövető személyi körülményeit abból a szempontból, hogy a felfüggesztés mennyire alkalmas megnevelésére, emellett kellően szolgálja-e a társadalom védelmét. Az italtól befolyásol tan járművet vezető személyek által okozott balesetek gyakoriságára és többnyire súlyos kimenetelére figyelemmel, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése ezeknél általában nem alkalmas az említett célok elérésére. Minderre figyelemmel a terhelttel szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása lett volna indokolt mind az ő megnevelése, mind pedig másoknak a hasonló cselekményektől való visszatartása érdekében. Tekintetbe véve ugyanakkor azt is, hogy a terhelt eddig lényegében kifogástalanul látta el szolgálatát, s annak teljesítésére továbbra is alkalmasnak mutatkozik — a Btk. 108. §-ának (1) bekezdésében írtak alkalmazásával — katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés lehet elsődlegesen alkalmas megnevelésére, s csak ennek törvényi akadálya esetén indokolt a szabadságvesztést a Btk. 38/D. §-ának a) pontjában írtaknak megfelelően fogházban végrehajtani. 171