Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

A Legfelsőbb Bíróság indokoltnak tartotta a járművezetéstől eltiltás tar­tamának a felemelését. A terhelt ugyanis italozó életmódot folytat, a jár­művezetői engedély megszerzése után alig két hónapra már közepes fokú ittas állapotban vezette járművét, súlyos testi sérülést eredményező közúti balesetet okozott, amiért büntető eljárást indítottak ellene, s azt csupán közkegyelem folytán szüntették meg. Alig telt el újabb két hónap, ismét kö­zepes fokú ittas állapotban, ugyanolyan súlyos kimenetellel járó balesetet idézett elő. A vezetői engedély megszerzésétől számított alig öt hónapon be­lül tehát kétszer vezetett nagymértékben ittas állapotban járművet oly mó­don, hogy az súlyos kimenetelű balesetet eredményezett. Italozó életmódját tekintve arra a következtetésre lehet jutni, hogy a terhelt a járművezetésre jelenleg alkalmatlan, s a forgalomban való részvétele állandó veszélyt je­lentene a közúti közlekedés biztonságára. Erre figyelemmel pedig az elbí­rálás alá eső cselekmény nem annyira jelentős súlya ellenére nem három év­re, hanem annál lényegesen hosszabb időre szükséges a járművezetéstől el­tiltani. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvás alapján megállapította, hogy a katonai bíróság ítélete a szabadságvesztés végrehaj­tásának felfüggesztése és a járművezetéstől eltiltás tartama tekintetében törvénysértő, ezért azt e tekintetben hatályos kívül helyezte. Egyben az is­mertetett indokok alapján a szabadságvesztést a felfüggesztés mellőzésével katonai fogdában, illetve annak törvényi akadálya esetén fogházban rendel­te végrehajtani, a járművezetéstől eltiltás tartamát pedig 6 évre felemelte. (Legj. Bír. Kat. törv. III. 116/1976. sz.) (294/1976.) 194/A. § (2) bekezdés b) pont 187. Súlyos egészségromlás a hosszú hónapokon át tartó mozgásképte­lenség. Az első fokú bíróság a terheltet szeszes italtól befolyásolt állapotban sú­lyos testi sértést okozó, gondatlanul elkövetett közlekedési vétség miatt 8 hónapi szabadságvesztésre és a motorkerékpár-vezetéstől 1 évi eltiltásra ítélte. A terhelt 1971. szeptember 5. napján motorkerékpárját Pécsről Szegedre vezette, pótutasként a sértettet szállította. Az 55. számú úton vele szemben haladt este 22 óra tájban egy személygépkocsi kb. 60 km/óra sebességgel. A terhelt ittasságánál fogva elvesztette uralmát a motorkerékpár felett, át­tért az úttest bal oldalára és a személygépkocsi bal első sárvédőjének üt­között. Az ütközés a sértettet az úttest bal oldali útpadkájára sodorta, a terhelt tovább haladva a motorkerékpárral felborult. A sértett a jobb lábszár szi­lánkos darabos törését szenvedte el, sérülésének gyógytartama 11 hónap volt. A másodfokon eljárt bíróság előtt az ügyész indítványozta, hogy a bíróság a terhelt cselekményét súlyos egészségromlást okozónak is minősítse. A má­sodfokú bíróság a fellebbezési óvást — és egyben az ügyészi indítványt — elutasította. A másodfokon eljárt bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás ál­láspontja szerint a cselekmény minősítése részben törvénysértő. 172

Next

/
Oldalképek
Tartalom