Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

lozott, az eladó 8 napon túl gyógyuló zúzódásos és bordatöréssel járó sérülést, H. B. őrvezető pedig súlyos életveszélyes sérüléseket szenvedett. A nevezett a kórházba szállítást követően az elszenvedett sérülések miatt augusztus 10-én meghalt. A vádlott medencecsont-törést, szemérem- és ülőcsonttörést, bokatörést és belső zúzódásos sérüléseket szenvedett. Három hétig kórházi kezelés alatt állt. A baleset időpontjában nem volt alkoholtól befolyásolt állapotban. A tehergépkocsiban 5000 Ft, a motorkerékpárban 4000 Ft, a virágosbódéban 2500 Ft összegű kár keletkezett. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a szabadságvesztést 1 évre leszállította, s katonai fogdában rendelte végrehajtani. A lefokozás mellékbüntetés alkalmazását pedig mellőzte. A katonai bíróság ítéletének tényállását a fellebbezési eljárásban becsatolt okirati bizonyítékok alapján azzal egészítette ki, hogy a vádlott felesége évek óta cukorbeteg, több ízben állt kórházi kezelés alatt és az eljárás időpontjában is állandó kezelésben részesült. A Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen a Btk. 68. §-ának alkalmazása és a lefokozás mellőzése miatt emelt törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság a terhelt büntetésének meghatározásánál irányadó szempontokat helyesen és hiánytalanul jelölte meg. így nem tévedett, amikor a kiváló katonai szolgálatát, az e körben kapott dicséreteit, a megelőző kifogástalan életvezetését, a családos állapotát, felesége betegségét enyhítő körülményként vette figyelembe. Az alanyi oldalon jelentkező kedvező körülményeket azonban túlértékelte és a cselekmény tárgyi súlyától elvonatkoztatva vizsgálta. Ez a körülmény az adott esetben azt eredményezte, hogy a bűntett kiemelkedő tárgyi súlya és az ebből következő társadalomra veszélyessége háttérbe szorult. Az alanyi és tárgyi oldalon jelentkező valamennyi körülmény egymással összefüggésben történő gondos értékelésének hiánya így törvénysértően enyhe büntetés kiszabásához vezetett. A terhelt javára mutatkozó tényeken, továbbá a két ember halálában és egy személynek súlyos testi sérülésében megnyilvánuló súlyos eredményen túlmenően vizsgálandók a baleset egyéb körülményei abból a szempontból is, hogy a terhelt a közúti közlekedés mely szabályának megszegésével okozta a több ember halálát eredményező balesetet. Ekként pedig megállapítható, hogy a KRESZ-nek az elsőbbség megadására vonatkozó rendelkezését, tehát kifejezett és szigorú szabályát, nem pedig valamely, a gépjárművezető belátásától függő, mérlegelési körébe tartozó szabályt szegett meg. így a terhelt részéről a közúti közlekedés szabályának durva megszegése valósult meg. Az sem hagyható figyelmen kívül továbbá, hogy a terhelt nem ismerte a főváros közlekedésének sajátosságait, így azon a területen sem volt ismerős, ahol a közúti balesetet okozta. E körülmény miatt fokozott óvatosságot kellett volna tanúsítania. Ennek ellenére a KRESZ-ben számára megengedett haladási sebesség lehetőségének teljes kihasználásával a nagy forgalomban 50—60 km/óra sebességgel vezette a motorkerékpárt. A büntetésnek a Btk. 34. §-ában írt célja az elkövető megjavítása, továbbá a társadalom tagjainak a bűnözéstől való visszatartása. Ebből következően a bíróságnak a büntetés alkalmazásánál a törvényben írt mindkét célkitűzést szem előtt kell tartania. A törvényességi óvással megtámadott ítéletben alkalmazott büntetés nem szolgálja megfelelően a közlekedésben résztvevőknek a KRESZ-szabályok megtartására való nevelését, ebből követke97