Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 557 38. Nem a garázdaság vétségét és a kifosztás bűntettét, hanem a lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértést valósítja meg, aki a sértettel kialakult tettleges vita során az annak kezében tartott, 2000 Ft-ot meg nem haladó értékű dolgot elveszi. (BH 1992/10-626.) Jegyzet: A határozatban közöltekhez képest a szabálysértési értékhatár módosult és az új Sztv. 157. íjának (1) bekezdés a) pontja szerint 10 000 Ft-ot meg nem haladó értékre követhető el. 39. Garázdaság esetén a köznyugalom súlyos megzavarása általában akkor valósul meg, ha a megbotránkozás vagy a riadalom a közrendet vagy a közhangulatot az emberek nagy számát érintően, jelentős mértékben hátrányosan befolyásolja, vagy az elkövető magatartása az említett szélesebb személyi körben pánikot vagy rémületet kelt. (BH 1993/7-407.) 40. Ha felrobbantott petárda sem dologra, sem személyre közvetlen hatást nem fejt ki - erőszakos magatartás hiánya miatt -, a garázdaság vétsége helyett a garázdaság szabálysértése állapítható meg. (BH 1994/12-646.) Megjegyzés: Sztv. 142. § (1) bek. b) pontja szerinti rendzavarás szabálysértés. 41. A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása a foglalkozás szabályainak a megszegésével - és nem annak felhasználásával - az utas sérelmére garázdaság vétségét elkövető magántaxi-gépkocsivezetővel szemben. (BH 1995/1-2.) 42. II. A garázdaság vétségét és a súlyos testi sértés bűntettének kísérletét bűnhalmazatban kell megállapítani, ha az említett két bűncselekmény mind a sértetteket érintően, mind pedig időbelileg, helybelileg és térbelileg elválva elkülönül, és nem alaki, hanem valóságos anyagi halmazatot alkot. (BH 1995/1-5.) 43. A község központi részében emberhalált eredményező tömegverekedést kirobbantó vádlottak a garázdaság bűntettét nemcsak csoportosan, hanem a köznyugalmat súlyosan megzavarva követték el. (BH 1996/10-515.) 44. Megvalósítja a garázdaság bűntettét, ha az elkövető három társával együtt a sértettet a késő esti órákban, a nyílt utcán a földre löki, majd a fején és a testén rugdalja. (BH 1998/2-67.) 45. I. Garázdaság esetén nem tekintendő pszichikai bűnsegédnek az, aki a tettes közösségellenes, erőszakos magatartása tanúsításánál jelen van ugyan, de előzetesen nem is tudhatott a tettes ilyen magatartásáról. II. Ha a személyi szabadságtól való megfosztás erőszakkal, illetőleg az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel avagy a sértett védekezésre képtelen állapota kihasználásával történik, és az elkövetők a fogva tartott személy szabadon bocsátását valamely követelés teljesítésétől teszik függővé: a cselekmény nem a személyi szabadság megsértése vagy az önbíráskodás, hanem az emberrablás bűntetteként kell értékelni. III. Amikor az elkövetők az emberrablás továbbfolytatását akkor hagyják abba, amikor a súlyos következmény már bekövetkezett: a büntetés korlátlan enyhítésére nincs alap. (BH 1998/8-368.) 46.1. A garázdaság vétsége megvalósulásának három együttes feltétele az elkövetési magatartás kihívó közösségellenessége, erőszakos jellege, valamint annak mások-