Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

558 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL ban megbotránkozás vagy riadalom keltésére való alkalmassága; mely feltételek egyikének a hiánya esetén a bűncselekmény nem állapítható meg. II. A 8 napot meg nem haladó gyógytartamú sérülés okozása esetén a könnyű testi sértés vétsége csak akkor állapítható meg, ha az elkövető - legalább eshetőleges szándéka a testi sérülés okozására irányul. III. Az elkövető jogos védelem folytán nem büntethető a könnyű testi sértés yétsége miatt, ha a kiskorú gyermeke sérelmére megvalósított személyi szabadság megsértésének a megakadályozása során okoz a jogtalan támadónak 8 napot meg nem haladó gyógytartamú testi sérülést. (BH 1998/10-471.) 47. A garázdaság csoportosan elkövetettként minősítésének nem feltétele, hogy a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás ugyanazon sértettel szemben valósuljon meg: a csoportos elkövetés megállapítása indokolt, ha a vádlottak a garázdaság tényállási elemeit együttes cselekvéssel, ugyanazon a helyszínen kimerítették, és az objektíve alkalmas volt a megbotránkozás vagy a riadalom keltésére. (BH 2000/3-94.) Önbíráskodás 273. § 1. Nem önbíráskodás vagy zsarolás kísérlete, hanem rablás kísérlete valósul meg, ha az elkövetők a kórházban fekvő apjuk házastársát tettleges bántalmazással arra akarják kényszeríteni, hogy az apjuk bemutatóra szóló takarékbetétkönyvét adja át részükre. (BH 1983/2-56.) 2. Az önbíráskodás törvényi tényállásában szereplő erőszak nem csupán a személy ellen közvetlenül véghezvitt fizikai kényszer útján valósul meg, hanem akkor is, ha az erőszak közvetlenül dolog ellen irányul ugyan, de az erőszak - amelynek hatókörében személy is van - áttevődik a személyre is. (BH 1983/5-177.) 3. Nem garázdaság, hanem önbíráskodás valósul meg, ha a terhelt a volt közös lakásból bútorainak elszállítása során a lakásba bezárkózott sértettel szemben fenyegetést alkalmaz, és ily módon kényszeríti a lakásba való bemenetel és a bútorok elszállításának az eltűrésére. (BH 1983/6-222.) 4. Az önbíráskodás megállapítható, ha a szerencsejátékon nyert pénzt meg nem engedett erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával szerzi meg az elkövető. (BH 1984/9-346.) 5.1. Lopás helyett önbíráskodás megállapítása. A lopás tárgya csak az elkövetőre nézve idegen dolog lehet. Ennek a szóhasználatnak, kettős értelme van: kifejezi egyrészt, hogy a tárgy nem az elkövető tulajdona, másrészt, hogy meghatározott természetes vagy jogi személyé. Saját dolga elvételével senki sem követhet el lopást. Ennek az álláspontnak különös jelentősége van a házastársak vagyoni viszonyainak rendezése során. A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak között házastársi vagyonközösség, vagyis közös tulajdon keletkezik, ezért a házastársi vagyonközösség keretébe tartozó dolognak az egyik házastárs által a másik házastársa beleegyezése nélkül - a házastársi vagyonközösség megszüntetése előtt - történt elvétele, elidegenítése nem lehet alapja a lopás megállapításának. (BH 1986/1-9.) 6. Kártyanyereségnek erőszakkal visszavétele esetén rablás bűntette helyett önbíráskodás vétségének megállapítása. (BH 1988/6-168.) 7. Önbíráskodás és zsarolás elhatárolásának szempontjai. (BH 1988/6-173.; > a Btk.323.§-ánál.)