Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

556 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTHTŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 26. Szabadságvesztés helyett pénzbüntetés kiszabása a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes garázdaság elkövetőjével szemben. (BH 1986/9-358.) 27. Felfüggesztett szabadságvesztés törvénysértő alkalmazása az ittas állapotban gátlástalanul, útonálló módon garázdálkodó vádlottal szemben. (BH 1986/11-444.) 28.1. Nem rablást, hanem a garázdaság szabálysértését valósítja meg a fiatalkorú terhelt, aki a komoly félelem kiváltására nem alkalmas fenyegető kijelentés megtételével, jelentéktelen összeget kér gyermekkorú személytől. II. Ha az elkövető pénz- és cigarettakérés ürügyén köt bele a vele haragos viszonyban levő sértettbe, majd őt bántalmazza; nem rablás büntette, hanem garázdaság vétsége valósul meg. (BH 1987/4-114.) 29. A garázdaság kisegítő (szubszidiárius) jellege nem érvényesül anyagi halmazat esetén. (BH 1988/9-302.) 30. Garázdaság csoportosan (bűntettként) elkövetettként minősítését nem teszi kizárttá, hogy az elkövetők egyike - halála miatt - nem volt felelősségre vonható. (BH 1988/9-303.) 31. Ha a garázdaság vétsége dolog elleni erőszak folytán valósul meg, a rongálás szabálysértése nem állapítható meg. (BH 1989/2-52.) 32. Nincs helye a kitiltás mellékbüntetés kiszabásának a garázdaság miatt elítélt büntetlen előéletű terhelttel szemben, aki mint állandó lakos a községben tartja el idős, rokkant szüleit is. (BH 1989/5-179.) 33. Az utcán elkövetett tettlegesség nem valósít meg minden esetben garázdaságot. (BH 1989/5-183.) 34. Ha időbelileg elkülönülő elkövetési magatartással valósul meg a súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és a garázdaság vétsége: a bűnhalmazat megállapításának van helye. (BH 1990/1-7.; > a Btk. 12. §-ánál.) 35. I. Kihívó közösségellenessé^ fogalma a garázdaság megvalósításánál. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a III. r. terhelt cselekményét garázdaság bűntetteként értékelte. A III, r. terhelt magatartása nem tekinthető kihívóan közösségellenesnek. A cselekmény ugyanis akkor minősül közösségellenesnek, ha jellegére és körülményeire tekintettel az együttélési szabályokat jelentősen sérti. Az adott esetben a III. r. terheltet jogtalan támadás érte. Kutyát uszítottak rá, mégpedig olyan személyek, akik kutyák felhasználásával más esetben is jogsértő, az együttélési szabályokat semmibevevő magatartást tanúsítottak. Éppen ezért azzal, hogy a támadás elhárítása után a hatóság várható megérkezéséig az I. r. terheltet erőszakos módon visszatartotta, lefogta és ennek során kisebb sérüléseket okozott neki, nem viselkedett közösségellenesen, nem sértette meg az együttélési szabályokat. A garázdaság bűncselekményét tehát - törvényi tényállási elem hiányában - nem valósította meg. (BH 1990/9-326.) 36. Garázdaság helyett súlyos testi sértés kísérlete valósul meg, ha a terhelt késével a sértett felé csap, de az hátralép és ezért nem éri a szúrás. (BH 1992/1-9.) 37.1. A garázdaság vétsége nem állapítható meg a rongálás vétsége mellett, ha az elkövető szándéka eshetőlegesen sem irányult megbotránkozás, riadalom keltésére, és ennek bekövetkezésére nem volt reális lehetőség. (BH 1992/2-83.)