Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 555 18. Nem a garázdaság vétségét, hanem a közúti veszélyeztetés bűntettét valósítja meg az, aki lovaskocsijával szándékosan a menetirány szerinti jobb oldalról az úttest másik oldalára hajt, hogy a haragosát az úttestről leszorítsa. (BH 1984/11-435.) 19. Kihívó közösségellenesség hiányában garázdaság helyett (tettleges) becsületsértés megállapítása. A megyei bíróság a különös visszaeső vádlottat garázdaság vétsége miatt 6 hónapi börtönre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a cselekményt becsületsértés vétségének minősítette és a vádlottal szemben pénzfőbüntetést szabott ki. A megváltoztató döntésben foglaltak szerint a Btk. 271. §-ának (1) bekezdésébe ütköző bűncselekmény fogalmi eleme - egyebek mellett a kihívó közösségellenesség, amelynek pedig a közösségi, a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő, antiszociális jellegű magatartások tekinthetők. A vádlott cselekménye nem ilyen jellegű volt. A vádlott annak ellenére, hogy italboltban tartózkodott, nem italozott és nem állt szeszes ital hatása alatt. A vádlott a rokona által kezdeményezett és folytatott verekedést igyekezett - szóval és tettekkel is - megakadályozni. Ebben a helyzetben érte őt az ittas sértett részéről durva sértés, amelyre egyetlen ütéssel „válaszolt". Ez a cselekmény - az elkövetés körülményei folytán - nem viseli magán a kihívó közösségellenesség ismérveit, tehát a vádlott a garázdaság vétségét nem követte el. Cselekménye a becsület csorbítására volt alkalmas, ezért - az előterjesztett joghatályos magánindítványra is tekintettel - a Btk. 180. §ának (2) bekezdése szerinti vétség valósult meg. (BH 1985/3-90.) 20. A szűk családi körben, nem nyilvános helyen elkövetett erőszakos cselekmények - amelyeket közvetlenül csupán kevesen észlelnek-általában nem alkalmasak a köznyugalom megzavarására, ezért a garázdaság bűncselekményének a megállapítását nem alapozzák meg. (BH 1985/6-174.) 21. A magánlaksértés vétségének és a garázdaságnak bűnhalmazatban megállapítása. A vádlott éjjel 1 óra körül ittas állapotban a kerítésen át a sértett udvarába mászott. Egy kővel beverte az egyik ablakot, majd az ott elhelyezett virágcserepek közül hármat az utcára dobott. A zajra a szomszédok felébredtek és felszólításukra a terhelt eltávozott. A cselekmény a Btk. 170. §-ának (2) bekezdés a) pontja szerinti magánlaksértés vétsége mellett, azzal halmazatban, a garázdaság vétségét is megvalósította, mert a magatartás alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen és ez - a kihívóan közösségellenes viselkedés eredményeként - be is következett, mert a szomszédok nyugalmát megzavarta. (BH 1985/8-291.) 22. A garázdaság csoportosan elkövetettként minősül akkor is, ha három vagy több személy nem együttesen, egymást támogatva, hanem egymással szemben állva vesz részt az elkövetésben. (BH 1985/8-299.) 23. LA személyi szabadság megsértésének vétsége nem valósul meg, ha a garázdaságot elkövető a személy elleni erőszakot megvalósító magatartása során a tettlegesség ideje alatt akadályozza a sértettet a mozgásában. II. A garázdaság bűncselekményével halmazatban a könnyű testi sértés vétségét is meg kell állapítani. (BH 1986/6-222.) 24. Garázdaság bűntettének és közlekedés biztonsága elleni bűntettnek bűnhalmazatban megállapítása. (BH 1986/6-223.; > a Btk. 184. §-ánál.) 25. II. Dolog elleni erőszak esetén a kihívó közösségellenesség vizsgálatának szükségessége. (BH 1986/8-308.)