Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 547 robbanás bekövetkezése esetén cselekménye a Btk. 29. §-ának (4) bekezdése szerinti gondatlan közveszélyokozásnak minősült volna, az eredményre vonatkoztatható negligenciával jellemezhetöen; a terhelt magatartása nem bűncselekmény, ugyanis a közveszélyokozás gondatlan alakzatának kísérlete hasonlóan a más gondatlan bűncselekményekhez - elméletileg és fogalmilag kizárt. (BH 1993/3-131.) 11. Nem közveszélyokozás, hanem rongálás valósul meg, ha az elkövető a lakóházaktól távol álló szalmakazlat felgyújtja. (BH 1993/8-483.) 12.1. A rablás helyett az önbíráskodás bűntette valósul meg, ha a vádlott a sértett részére elvégzett munkájának az ellenértékét követeli fenyegetéssel. II. A közveszélyokozás bűntettének megállapításához elengedhetetlenül szükséges annak tisztázása, hogy a gyújtogatás következtében nagyobb - meg nem határozható - számú személy vagy előre fel nem becsülhető vagyontárgy ténylegesen veszélybe került-e, illetőleg fennállott-e ennek a reális veszélye. (BH 1999/6-246.) 13. I. A fegyveresen elkövetett rablás kísérletétől való önkéntes elállás folytán maradékcselekményként - a kényszerítés bűntetteként kell értékelni az elkövetőnek azt a cselekményét, hogy a pisztolylövések leadásával fenyegetve akarja kényszeríteni az üzlet tulajdonosát a bolti bevétel átadására, de a pénztárgépben levő pénz átvétele elmarad. II. Eshetőleges szándékkal megvalósított, aljas indokból és több emberen elkövetett emberölés bűntettének a kísérletét valósítja meg az elkövetőnek az a cselekménye, hogy a közforgalmú közlekedési eszközön (autóbuszon) olyan időzített robbanószerkezetet helyez el, amely utóbb felrobban. (BH 2000/1-1.) 14. A különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző gondatlan közveszélyokozás vétségét valósítják meg az elkövetők, akik a szemétégetés során kellő körültekintés nélkül járnak el, és a magatartásuk folytán a számottevő értéket képviselő épületkomplexum megsemmisült, és a tűz továbbterjedése előre fel nem becsülhető, nagy értékű javak megsemmisülésével fenyegetett. (BH 2000/12-529.) Közérdekű üzem működésének megzavarása 260. § 1. A közérdekű üzem működése megzavarásának bűntettével kapcsolatos rongálás nem eredményez halmazatot, a vele összefüggésben elkövetett lopás miatt azonban halmazatot kell megállapítani. (BH 1980/12-462.) 2. A vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége nem v alósul meg olyan esetben, ha a vasúti közlekedés szabályainak megszegésével bekövetkezett baleset hatókörében közvetlen veszélynek kitett személy nincs; ha azonban ennek folytán a vasúti berendezésnek olyan súlyos rongálódása következett be, amely a vasúti forgalmat jelentős mértékben megzavarja: a közérdekű üzem működése különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gondatlan megzavarásának vétsége valósul meg. (BH 1987/7-228.) 3. A rongálással megvalósított közlekedés biztonsága elleni bűntett elhatárolása a közérdekű közlekedési üzem működése megzavarásának bűntettétől. (BH 1992/4227.; > a Btk. 184. §-ánáI.)