Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

548 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL Terrorcselekmény 261. § 1. Nem terrorcselekményt vagy a közveszélyokozás bűntettének előkészületét, hanem a kényszerítés bűntettét valósítja meg az az elítélt, aki annak érdekében, hogy kierőszakolja a nevelőtiszt által történő azonnali meghallgatását, a festékraktárba zárkózva annak felgyújtásával fenyegetőzik. (BH 1988/3-65.) 2. I. A terrorcselekmény megállapítását nem zárja ki, hogy az elkövetők eredeti terve fogolyszökésre irányult és ennek meghiúsulása folytán határozták el a bv. őr túszul ejtését. 11. Büntetéskiszabási szempontok terrorcselekmény esetén. A megyei bíróság a vádlottakat társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntette, társtettesként, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt Ítélte cl. Az 1. r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt 13 évi fegyházra és 10 évi közügyektől eltiltásra, a II. r. vádlottat pedig 8 évi fegyházra és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A megvalósult cselekmények tárgyi súlya és társadalomra veszélyessége kirívóan súlyos. A büntetőjogi megítélésnél azt is figyelembe kellett venni, hogy a magyar államot a mindenféle terrorcselekményekkel szembeni erőteljes fellépés nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége is terheli. Az egyéniesített büntetések meghatározásánál pedig a büntetést növelő tényezőként kellett figyelembe venni mindkét vádlott kifogásolható előéletét, amely különösen súlyosan értékelendő az 1. r. vádlott esetében, akit a büntetés-végrehajtás belső szabályai szerint - nem kifogásolható módon különösen veszélyes elítéltnek minősítettek. Az intézeten belüli munkáltatásra, mozgásra és őrzésre vonatkozó szabályoknak az alkalmazására pedig megfelelően került sor. Az elsőfokú ítéletet helybenhagyva a Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy a vádlottakra kiszabott kellően differenciált büntetés szigorú, de nem eltúlzott és az össztársadalmi érdekek védelme nem indokolja e büntetések enyhítését. (BH 1991/7-269.) 3. Rablás bűntettével bűnhalmazatban terrorcselekménnyel elkövetett bűntett valósul meg, ha a rablás elkövetője túszt ejt, akinek elengedését ahhoz a feltételhez köti, hogy a rendőrség a bűncselekmény helyszínéről történő szabad elvonulását engedélyezze. (BH 1992/10-622.) 4. A terrorcselekmény elkövetőinek javára a cselekmény súlyosabb következmények nélküli abbahagyása - mint korlátlan enyhítést lehetővé tevő körülmény - akkor is megállapítható, ha az a hatóság tagjaival folytatott tárgyalás eredményeként következett be. (BH 1993/10-597.) 5. A terrorcselekmény bűntettét valósítja meg az az elkövető, aki a vádlott élettársát és annak a leányát - féltékenységtől motiváltan - megfosztja a személyi szabadságuktól, és a szabadon bocsátásukat a rendőrséghez intézett anyagi követelés teljesítésétől teszi függővé. (BH 1999/10-439.) Nemzetközi jogi kötelezettség megszegése 261/A.§ A nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének bűntette esetén a cselekmény társadalomra veszélyességének a megszűnése folytán a büntetőeljárás megszüntetése és a megrovás alkalmazásának a mellőzése esetén is helye van a bűncselekmény elkövetéséhez használt gépkocsi elkobzásának. (BH 1999/10-440.)