Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 545 XVI. fejezet A közrend elleni bűncselekmények I.CÍM A közbiztonság elleni bűncselekmények Közveszélyokozás 259. § 1. Nem rongálás, hanem közveszélyokozás megállapításának van helye, ha a gyúj­togatási cselekmény nem fenyegeti határozatlan számú személyek életét, de nagy érté­kű vagyon kerül veszélybe. (BH 1981/9-353.) 2. Gyújtogatással megvalósított közveszélyokozás mellett a rongálás bűnhalma­zatban nem állapítható meg. (BH 1983/10-390.) 3. Közveszélyokozás bűntettének és több emberen elkövetett emberölés kísérleté­nek megállapítása akkor sem kizárt, ha a keletkező tüzet rövid idő alatt sikerült elol­tani. (BH 1984/6-219.) 4. Lakóház felgyújtásával elkövetett emberölésnek és közveszélyokozásnak bűn­halmazatban megállapítása. A tényállás szerint a vádlott felesége iránti féltékenységből és megromlott családi helyzete miatti elkeseredésből eredő öngyilkossági szándéktól motiváltan a családi házát felgyújtotta. Az előzőleg szétlocsolt 15-20 liter benzintől keletkezett benzingőz a gyufa lángjától robbanásszerűen égett el, a robbanás erejétől kidőlt a ház utca felőli fala, meggyulladtak a berendezési tárgyak, és a tűz a vádlott házától 2,8 méterre levő szomszédos épületet is veszélyeztette. A tűzokozás időpontjában a ház egyik szobájában a vádlottól fél- egy méter távolságra tartózkodott a felesége, valamint B. G. sértett. Mindhárman súlyos égési sérüléseket szenvedtek. A műszálból készült ruházatot viselő és a testfelülete 50 százalékára kiterjedő II. és III. fokú égési sérüléseket szenvedett felesége élete a szakszerű orvosi ellátás ellenére nem volt megmenthető. A vádlott a házának felgyújtásával, felrobbantásával más személyek javait és életét is veszélyeztet­te. A szerencsés véletlenen múlott, hogy az utcán járdán senki sem tartózkodott, amikor a ház homlok­zata ledőlt, továbbá, hogy mások elhárító tevékenysége révén az égő ház előtti fákra és a néhány méterre levő szomszédos lakóépületekre nem terjedt tovább a tűz. A vádlott magatartása tehát kimeríti - a több emberen különös kegyetlenséggel elkövetett ember­ölés bűntettének kísérletével bűnhalmazatban - a Btk. 259. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közveszélyokozás bűntettét is. (BH 1984/10-387.) 5. Nem valósítja meg közveszélyokozás bűntettét annak a vádlottnak a cselekmé­nye, aki egy - más lakóépülettől távolabb álló - családi ház toldaléképületeként épí­tett garázsban szétlocsolódott benzint öngyújtóval szándékosan lángra lobbantja, majd a helyszínről távozik; de a tűz továbbterjedése a garázsban elhelyezett gázpalack felrobbanása esetén sem lett volna valószínű. (BH 1997/8-382. 6. Közveszélyokozás bűntettének kísérlete helyett rongálás kísérletének téves meg­állapítása. (BH 1986/12-489.) 7. A közveszélyokozás nem kísérlet, hanem befejezett, ha az elkövető a tűzveszélyes anyagot a házában szétlocsolja és meggyújtja, bár azt a szomszédok észlelve a tűzoltók segítségével eloltják, s így a tűz a szomszédos épületekre nem terjed át. (BH 1988/7-220.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom