Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)
540 1978. ÉVI IV, TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL je, aki a sör elosztása során vagyoni előny fejében többletmennyiséget biztosít az ügyfelek részére. II. Vesztegetés esetén nem a jogtalan vagyoni előny juttatásainak, hanem a törvényellenes kapcsolatoknak a száma dönti el, hogy hány rendbeli cselekmény valósul meg. (BH 1985/3-93.) 13. Vesztegetés vétsége esetén főbüntetés vagy intézkedés helyett a kereskedői foglalkozástól eltiltás önálló alkalmazása. A városi bíróság a vádlottat vesztegetés vétsége miatt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. A tényállás szerint a délelőtti órákban a vásárló felkereste a vállalat mintaboltját, mert motorfűrészt kívánt vásárolni. Az üzletben ez alkalommal egy ilyen cikk volt. A vádlott - aki az üzleti tevékenység körében önálló intézkedésre jogosult volt - a vásárló személlyel azt közölte, hogy az általa kért árucikket már más személy részére elígérte, de kilátásba helyezte, hogy ha 500 Ft-ot ad neki, elintézi, hogy az övé lehessen. A vásárló rövid időre eltávozott, majd az ellenőrök előzetes értesítése után átadta a vádlottnak a kért összeget, akit az ellenőrök ily módon lelepleztek. A megyei bíróság a városi bíróság végzését megváltoztatta, a vádlott bűnösségét állami szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés vétségében állapította meg és ezért a kereskedői foglalkozástól 1 évi eltiltásra ítélte. Álláspontja szerint a büntetés célja próbára bocsátással nem biztosítható, hanem büntetés kiszabása indokolt. Minthogy a vádlott által elkövetett cselekmény vétség és a személyi körülményei is kedvezőek, a foglalkozástól eltiltás Btk. 88. §-a szerinti kiszabása biztosítja a büntetés célját. (BH 1985/6-213.) 14. Próbára bocsátás törvénysértő alkalmazása nagyobb összeggel történt vesztegetés vétsége esetén. A városi bíróság a terhelteket 2-2 rb. folytatólagosan elkövetett vesztegetés vétsége miatt próbára bocsátotta. A jogerős ítéletek ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság a következők miatt találta alaposnak: A terheltek folyamatosan, nagyobb mennyiségű árucikkre nézve követték el cselekményeiket, s a vesztegetés összege is kb. 83 000 Ft volt. (1983 decemberétől 1984 márciusig terjedő időben.) A terheltek cselekménye nagymértékben veszélyeztette a közélet tisztaságát, ezért járt el törvénysértően a városi bíróság, amikor a terhelteket csupán próbára bocsátotta. Ez az intézkedés nem felelt meg sem az egyéni, sem az általános megelőzés szempontjainak, de nem állt arányban a terheltek cselekményeinek tárgyi súlyával sem. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a próbára bocsátást kimondó rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, a terheltek bűnösségét 2-2 rb. folytatólagosan elkövetett vesztegetés vétségében megállapította, s mindkettőjükkel szemben büntetést szabott ki. (BH 1985/9-337.) 15. Ha a felbujtó a sikkasztás tetteseit anyagi juttatás kilátásba helyezésével veszi rá a bűncselekmény véghezvitelére: nem korrupciós bűncselekmény (Btk. XV. Fejezet VII. Cím), hanem vagyon elleni bűncselekmény megállapításának van helye; ilyen esetben azonban a tettesek által kapott pénz vagy érték elkobzás alá esik, illetőleg a kapott érték megfizetésére kell kötelezni. (BH 1985/10-375.) 16. Hivatalos személy által elkövetett vesztegetésnek kötelességszegéssel elkövetettként minősítése és ehhez kapcsolódó büntetéskiszabási kérdések. AII. r. terhelt a vele korábban már korrupciós kapcsolatba került I. r. terheltet nem csupán általános jelleggel tájékoztatta szolgálati beosztásának időpontjáról, hanem azért, hogy ez utóbbi az általa megszerzett régiségeket a felajánlott 2000 Ft ellenében az országból ellenőrzés nélkül kivihesse. Ezért a
