Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 541 szolgálati beosztásának, a jelzett célból történt közlésével a II. r. terhelt a hivatali kötelességét már megszegte. Ezért a II. r. terhelt cselekménye is helyesen a Btk. 250. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének b) pontjára figyelemmel, a (3) bekezdése II. tételének első fordulata szerint minősülő hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűn­tettét valósítja meg. (BH 1986/2-45.) 17. Büntetéskiszabási szempontok a korrupt államigazgatási ügyintéző és a ha­szonszerzési szándékkal eljáró aktív vesztegető esetén. (BH 1986/5-175.) 18. Büntetéskiszabási szempontok a hivatalos személyek által elkövetett korrupci­ós bűncselekmények esetén. (BH 1986/8-309.) 19. Tanácsi lakásügyi előadó által elkövetett sorozatos vesztegetés esetén szigorú szabadságvesztés és vagyonelkobzás mellékbüntetés kiszabása indokolt. Ugyanakkor azonban a közügyektől eltiltás mellett az államigazgatási lakásügyi előadói foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szükségtelen és felesleges. (BH 1987/5-150.) 20. Ha vesztegetés esetén az előnyt adó és azt elfogadó személy között hosszabb időn át fennálló korrupt kapcsolat alakul ki, az ismételten adott előny még akkor is köteles­ségszegésre irányul, ha az egyes konkrét munkaköri kötelességszegésben jelentkező aktusok pontosan nem ismerhetők fel. (BH 1988/3-67.) 21. A befolyással üzérkedést elkövető cselekménye a vesztegetést is megvalósítja, ha az általa kért vagy elfogadott anyagi előnyből az ügy intézőjét is részesíti. (BH 1989/5-176.) 22.1. Hivatali vesztegetés vétsége miatt megrovás törvénysértő alkalmazása. (BH 1989/7-260.) 23. A hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és a hivata­los személy által elkövetett zsarolás elhatárolása. A pénzügyőr törm. beosztású I. r. terhelt a személyszállító kisiparos foglalkozású II. r. terheltet a határátlépés kapcsán szabálysértésen érte tetten, mert az szabálytalanul 4 650 Ft-ot tartott magánál. A szabálytalanság törvényes következményeinek alkalmazásától az I. r. terhelt annak ellenében tekintett cl, hogy a II. r. terhelt a készpénzt nála hagyta. A megyei bíróság az I. r. terheltet hivatalos személy által fontosabb ügyekben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés büntette miatt próbaidőre felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítélte, míg a II. r. terhelttel szemben hivatali vesztegetés büntette miatt indult eljárást megrovás alkalmazása mellett megszüntette. A Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak az amiatt emelt törvényességi óvást, hogy az I. r. vádlott cselekménye a Btk. 323. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés c) pontja szerinti hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntettének minősüljön. Kifejtette, hogy a zsarolás a vagyon elleni bűncselekmények körében szabályozott olyan szándé­kos és célzatos eredmény-bűncselekmény, amelynek megállapításához az szükséges, hogy az elköve­tő mást erőszakkal vagy fenyegetéssel valaminek a megtevésére, nemtevésére vagy eltűrésére kény­szerítsen, szükséges továbbá, hogy a bekövetkezett kár az elkövető zsaroló tevékenységével álljon összefüggésben. A fenyegetés fogalmára a Btk. 138. §-ában adott meghatározás az irányadó. Az adott esetben az I. r. terheltnek az a kijelentése, amely az útlevél és az iparengedély elvesztésének lehetőségét vetette fel, önmagában nem volt alkalmas komoly félelem kiváltására még akkor sem, ha a szóban levő hátrány bekövetkezése a II. r. terhelt vagyoni, családi érdekeit jelentősen érintette volna. A II. r. terheltet „ért kár" bekövetkezése nem hozható összefúggésbe az I. r. terhelt hátrányokat kilátásba helyező kijelentéseivel. AII. r. terhelt ugyanis maga érdeklődött az I. r. vádlottól aziránt, hogy mi lett volna az ügy „elintézési módja". A károkozás ezért nem volt zsaroló tevékenységgel összefüggésben. (BH 1990/8-291.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom