Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTF.TÖ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 503 dosan vizsgálni kell az adott kiskorú személyes tulajdonságait, értelmi fejlettségét, az elkövetés körülményeit, s nem utolsósorban a bűncselekmény jellegét. Az adott esetben a tizedik életévét még be sem töltött kiskorút a terhelt kizárólag eszközként használta tel a bűncselekmény elkövetéséhez, így a kiskorú a cselekmény lényegét nem ismerte, annak tiltott jellege előtte nem volt ismert, ezért a cselekmeny erkölcsi fejlődését nem is veszélyeztethette. Ennek hiányában a 195. § (2) bekezdésében meghatározott bűntett nem valósult meg. (BH 1985/12^59.) 12. A felnőtt korú vádlott, aki négy fiatalkorút a büntetés-végrehajtási intézetből történő szökésre rábír, elköveti a kiskorú veszélyeztetésének a bűntettét is. (BH 1986/10-400.) 13.1. A kiskorú veszélyeztetésének büntette egyetlen elkövetési tevékenységgel és eshetőleges szándékkal is megvalósítható; tettese pedig olyan személy is lehet, akit a kiskorú nevelésével, felügyeletével vagy gondozásával - állandó vagy ideiglenes jelleggel - megbíztak vagy azt elvállalta. II. A jogi tárgy eltérő voltára tekintettel a kiskorú veszélyeztetése a lopással bűnhalmazatban megállapítható. (BH 1987/3-73.) 14. Kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt elítélt szülő eltiltása a szülői felügyeleti jogtól. (BH 1989/6-218.; > a Be. 215/A. §-ánál.) 15. A kiskorú elhelyezése megváltoztatásának vétsége nem valósul meg, ha az anyánál elhelyezett gyermek az apánál tett látogatás alkalmával ott marad, és szülői figyelmeztetés ellenére sem akar visszatérni az anyjához. (BH 1989/7-264.) 16. A szülői felügyelet kötelező megszüntetése a kiskorú gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén (BH 1989/8-303.) 17. Az 1990. évi eljárási kegyelem törvénysértő alkalmazása a szándékos bűncselekményt (kiskorú veszélyeztetését) a gyermekek sérelmére elkövető vádlottal szemben. (BH 1991/1-10.) 18. A lopásnak társtettesként vagy bűnszövetségben elkövetése nem állapítható meg, ha a terhelt a cselekményeit - a kiskorú veszélyeztetését is megvalósítva - gyermekkorú személy közreműködésével viszi véghez. (BH 1991/7-265.) 19. Együtt elkövetett bűncselekménynél a vádlott terhére a fiatalkorú élettársnak a bűncselekmény elkövetésére való rábírása esetén is megvalósul a kiskorú veszélyeztetésének bűntette; ilyen esetben azonban a rábíró magatartás külön súlyosító körülményként nem értékelhető. (BH 1992/8-513.) 20. A kiskorú veszélyeztetésének bűntette nem valósul meg, ha az elkövető a nevelése alatt álló kiskorút néhány esetben túlzott mértékben fenyíti meg testileg, de ez egyrészt a nevelési kötelezettség „súlyos" megszegéseként nem értékelhető, másrészt pedig ez bizonyíthatóan nem volt kihatással a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésére. (BH 1992/10-623.) 21. I. A kiskorú veszélyeztetésének bűntette nem valósul meg, ha a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében különös visszaeső vádlott a 15 éves rokonát három esetben - egyenként a szabálysértési értéket meg nem haladó - termények eltulajdonítására veszi rá. (BH 1993/1-8.) 22. Nem a szemérem elleni erőszak bűntettét, hanem a kiskorú veszélyeztetésének a bűntettét valósítja meg az az apa, aki a nemi vágyának felkeltése érdekében a kiskorú leánygyermekét magához szorítja, szájon csókolja és a mellét megfogja. (BH 1993/4-216.)