Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

92 BÜNTETŐJOGI F.S BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK. A tanács elnökének azonban a tárgyalás kitűzésekor figyelembe kell vennie azt is, hogy a szakértőhöz a bíróság tagjain kívül az ügyész, a vádlott, a védő, a magántel, valamint - az őket érintő körben - az egyéb érdekeltek is kérdést intézhetnek [Be. 180. § (3) bek.]. Ennek szükségességét nem lehet mindig előzetesen megítélni: ezért előfordulhat, hogy a tárgyalásról értesített, de meg nem jelent szakértő, illetőleg a tárgyalásról nem is értesített szakértő véleményének a felolvasása után a szakértőt - esetleg a tárgyalás elnapolása mellett [Be. 206. § (1) bek.] - idézni kell meghallgatása, illetőleg egyes kérdésekben felvilágosítás kérése végett. A Be. 203. §-ának (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a tárgyaláson meg nem jelent szakértő szakvéleményét a tárgyaláson fel kell olvasni. BK 147. Biztosíték letétbe helyezését követően a határozatokat a terheltnek kizárólag a kézbesítési meghízottja útján kell kézbesíteni, és ettől számított nyolc napon belül jelenthet be ellene jogorvoslatot. A Be. 393/A. §-ának (4) bekezdése szerint biztosíték letétbe helyezését követően a terheltnek szóló iratokat a kézbesítési megbízott részére kell kézbesíteni. Ez minden iratra vonatkozik, tehát azokra a határozatokra (és a nyomozás során értelemszerűen azokra az intézkedésekre) is, amelyek ellen a terhelt jogorvoslattal élhet. A törvényi rendelkezésből következik, hogy a határozat kézbesítését a kézbesítési megbízott részére úgy kell tekinteni, mintha a terhelttel közölték volna, és innen kell számítani a terhelt jogorvoslatának bejelentésére nyitva álló határidőt. Ilyen határidőt ad a nyomozás során a Be. 148. §-ának (4) bekezdése a panasz, a bírósági eljárásban a Be. 243. §-ának(2) bekezdése és a 268. §-a az ítélet és a végzés elleni fellebbezés bejelentésére, továbbá a Be. 353. §-ának (1) bekezdése a tárgyalás tartására irányuló kérelem előterjesztésére. A kézbesítési megbízott haladéktalanul köteles megküldeni a terhelt részére a határozatot, de ajogorvoslati határidő számítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a terhelt azt megkapta-c és mikor. BK 148. Végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés és pénzmellékbüntetés kiszabcísa esetén az előzetes fogva tartásban töltött időt elsősorban a szabadságvesztésbe kell beszámítani e büntetés \ 'égi 'ehajtásának esetére; a pénzmellékbüntetésbe beszámításnak csak akkor van helye, ha az előzetes fogva tartás meghaladja a felfüggesztett szabadságvesztés tartamát. A Btk. 99. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: „a kiszabott szabadságvesztésbe, közérdekű munkába, pénzbüntetésbe, illetőleg pénzmellékbüntetésbe az előzetes fogva tartás teljes idejét be kell számítani." Az ítélkezési gyakorlatban felmerült az a kérdés: olyan esetben, amikor a bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és pénzmellékbüntetést szab ki, az előzetes fogva tartásban töltött időt az esetleg utóbb elrendelésre kerülő szabadságvesztésbe avagy a ténylegesen végrehajtandó pénzmellékbüntetésbe kell-e beszámítani. A Btk. 99. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés lényegében megfelel a korábban hatályban volt büntetőtörvény rendelkezéseinek, és az annak nyomán kialakult ítélkezési gyakorlat megváltoztatása nem indokolt. A Btk. fogalomrendszerében pénzbüntetés a Btk. 38. §-a (1) bekezdésének 3. pontja szerinti főbüntetés, pénzmellékbüntetés pedig a Btk. 38. §-a (2) bekezdésének 7. pontja szerinti büntetés. Az előzetes fogva tartásban eltöltött idő beszámításával kapcsolatos rendelkezés megalkotásánál ezért a pénzbüntetésen felül a pénzmellékbüntetésbe való beszámítás lehetőségét is biztosítani kellett. Ilyen rendelkezés hiányában ugyanis nem lehetne beszámítani az előzetes fogva tartásban töltött azt az időt, amelynek tartama a főbüntetésként kiszabott szabadságvesztés mértékét meghaladja. Erre az esetre vonatkozik tehát a törvénynek az a rendelkezése, amely az előzetes fogva tartásban töltött időnek a pénzmellékbüntetésbe beszámításával kapcsolatos.