Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTKTŐJOCil ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRCiYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 83 BK 135. /. a) Ha a katona bűncselekményként vád tárgyává tett magatartása csupán szabálysértést valósított meg, a bíróságnak az ügy iratait fegyelmi eljárás lefolytatására az illetékes parancsnokhoz (vezetőhöz) kell megküldenie. Amennyiben azonban a katona szolgálati viszonya az elbírálás előtt megszűnt, a szabálysértés jogkövetkezményeit a bíróság alkalmazza. b) Az olyan szabálysértés miatt, amelynek a viid tárgyává tett bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, a bíróság a Be. 2 Jő. $-ának (2) bekezdése alapján az eljárást - mindkét említett esetben - megszünteti. II. Az ügy iratainak a parancsnokhoz megküldése, vagy az eljárás megszüntetése esetén az elkobzásról, az elkobzás alá eső érték megfizetéséről és a polgári jogi igény elbírálásáról a bíróság rendelkezik. l/a) A Be. 216. §-ának (1) bekezdése értelmében a szabálysértés elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik, ha az összefügg a vád tárgyává tett bűncselekménnyel, és annak elbírálását az ügyész indítványozza [a) pont], vagy ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, s ezért a vádlottat az ellene emelt vád alól felmenti [b) pont]. Az elbírálás során a bíróság az eljárást megszüntetheti az olyan szabálysértés miatt, amelynek a vád tárgyává tett bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége [216. § (2) bek.]. Ha pedig erre nem kerülhet sor, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LX1X. törvény (Sztv.) 11. fejezetében írt jogkövetkezményeket alkalmazza. E szabályok a katonák tekintetében az alábbi eltéréssel érvényesülnek. Az Sztv. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítő által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. A fegyelmi eljárásról a fegyveres erők és a fegyveres szervek szabályzatai rendelkeznek, s annak keretében fegyelmi fenyítés kiszabására adnak lehetőséget a katonai elöljáró számára. A bíróság így a szabálysértés e jogkövetkezményeit nem alkalmazhatja. Az 1993. évi XVII. törvény 103. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte a Be. 342/A. §-át, amelynek (4) bekezdése akként rendelkezett, hogy ha a katona által elkövetett cselekmény szabálysértés, de bűncselekmény miatt indult a büntetőeljárás, akkor az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával az iratokat fegyelmi fenyítés végett az illetékes parancsnoknak (vezetőnek) kell megküldeni. A törvényhely hatályon kívül helyezése folytán a katona által elkövetett szabálysértés elbírálására nem a Be., hanem az azzal azonos szintű jogforrás, az Sztv. már idézett 30. ij-ának (1) bekezdése tartalmaz kötelező rendelkezést, mely a katona által elkövetett szabálysértést változatlanul fegyelmi eljárásra utalja, és kiveszi az általános törvényi rendelkezések alól. Az Sztv. 30. §-ának (1) bekezdése alapján az eljáró bíróságnak katona által elkövetett szabálysértés esetén tehát nincs lehetősége a Be. 216. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alkalmazására, és kötelező az ügynek fegyelmi eljárásra utalása, amelyre a katonai elöljáró jogosult. Abban az esetben, ha a tárgyalás eredményéhez képest az állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és a vádlottat a vád alól felmenti [Be. 216. § (1) bek. b) pont], az ügy iratait a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes parancsnoknak (vezetőnek) kell megküldenie. Az Sztv. 30. §-a (1) bekezdésének 3. mondata ugyanakkor akként rendelkezik: „Ha a szolgálati viszony a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el." Az elbírálás előtt a fegyveres erők, illetve a fegyveres szervek kötelékéből elbocsátott katona tehát az általa katonaként megvalósított szabálysértés elbírálása szempontjából a nem katonákkal esik egy tekintet alá. Ebből következik: ha a bíróság a tárgyaláson megállapítja, hogy a szolgálati viszonyban már nem álló katona bűncselekményként vád tárgyává tett magatartása csupán szabálysértés, s a bűncselekmény miatt ellene emelt vád alól ezért őt felmenti, alkalmazza vele szemben a szabálysértésnek az Sztv. II. fejezetében írt jogkövetkezményeit. Ilyen esetben tehát a bíróság jár el a szabálysértési hatóság jogkörében. b) Egyik esetben sincs azonban akadálya annak, hogy a bíróság az olyan szabálysértés miatt, amelynek a vád tárgyává tett más bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs