Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

84 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK jelentősége, az eljárást megszüntesse. Ekként tehát a bíróság mellőzheti az ügy iratainak a parancsnokhoz megküldését, illetőleg a fegyveres erők vagy a fegyveres szervek állományából időközben elbocsátott személynél a szabálysértés miatti jogkövetkezmény alkalmazását, ha a szabálysértés miatt az eljárást megszüntethetőnek látja, mert annak a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. 11. Az Sztv. 30. §-ának (1) és (2) bekezdésének rendelkezései szerint az illetékes vezető csak fegyelmi fenyítést szabhat ki. Az elkobzásról, illetőleg a járművezetéstől eltiltásról viszont a szabálysértési hatóság rendelkezik. Ezért a fegyelmi hatóság - amennyiben elkobzás, illetőleg járművezetéstől eltiltás szükségessége felmerül - a szabálysértési hatóságot eljárása eredményéről értesíti. A Be. 216. §-ában írtak szerint azonban a büntetőeljárásban a szabálysértési hatóság e jogkörében is a bíróság jár el. Ezért, ha a bíróság megállapítja, hogy a katona bűncselekményként vád tárgyává tett magatartása csupán szabálysértés - és emiatt az ügy iratait fegyelmi eljárásra az illetékes parancsnoknak (vezetőnek) küldi meg -, egyidejűleg határoznia kell a szabálysértéssel kapcsolatos elkobzásról, elkobzás alá eső érték megfizetéséről és a polgári jogi igényről. Hasonlóan kell eljárni akkor is, ha a szabálysértés miatt az eljárást a Be. 216. §-ának (2) bekezdése alapján megszüntették. A Be. 216. §ának (3) bekezdése szerint ugyanis a bíróság rendelkezik az elkobzásról, illetőleg az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésről, továbbá a polgári jogi igényről az (1) bekezdés b) pontjában írt esetben, tehát ha a tárgyalás eredményéhez képest látja úgy, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, s ezért a vádlottat a vád alól felmenti. A (2) bekezdés viszont ilyen esetben is lehetőséget ad az eljárás megszüntetésére az olyan szabálysértés miatt, amelynek a vád tárgyává tett bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. BK 136. /. A sorkatonára kiszabott szabadságvesztést katonai fogdában kell végrehajtani, ha az elkövetett bűncselekmény jellege, tárgyi súlya, az elkövető életvezetése lehetővé teszi, hogy a szolgálati idő meghosszabbodása ellenére a szolgálatban meghagyható legyen. II. A bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés katonai fogdában történő végrehajtása elrendelésének a szolgálatban megtarthatóság feltételeit az enyhébb végrehajtási fokozat kijelölésének követelményeivel összefüggően kell vizsgálni. A Btk. 127. §-a a szabadságvesztésnek csupán egyetlen katonai büntetés-végrehajtási módjáról - a katonai fogdáról - rendelkezik, a fegyelmező zászlóaljra vonatkozó korábbi rendelkezéseket már nem tartalmazza. A Btk. hatályos 127. §-a szerint a sorkatonára a törvényben írt keretek között kiszabott egy évet meg nem haladó fogház fokozatú szabadságvesztést lehet katonai fogdában végrehajtani, ha az elítélt a szolgálatban megtartható. A korábbiaktól részben eltérő szabályozásra is figyelemmel, a bírósági gyakorlat a szolgálatban megtarthatóság feltételeinek megállapíthatósága körében irányításra szorul. A katonai büntetés-végrehajtási intézet a büntetés célját katonai szolgálati viszonyok között szabadságelvonással és katonai jellegű munkáltatással szolgálja. A fogda katonai jellegzetességekkel bíró sajátos büntetés-végrehajtási intézet, ugyanakkor a fogházban végrehajtásra kerülő szabadságvesztéshez hasonló eszközöket is alkalmaz. E kettősség lehetővé teszi, hogy a szabadságelvonás büntetési célt kellően szolgáló végrehajtása a sorállományú katona elítéltek szélesebb körével szemben legyen alkalmazható. Ugyanakkor adottságainál fogva nem minden bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés kerülhet itt végrehajtásra. A Btk. 127. §-ában megkívánt „szolgálatban megtartható" fogalom tartalmi elemeinek helyes megállapítása és alkalmazása vezet a törvény célkitűzéseinek érvényesüléséhez. 1/1. Nem tartható meg a szolgálatban a sorkatona, ha az általa elkövetett bűncselekmény jellegénél fogva személyének veszélyessége fokozott és magatartásának tárgyi súlya is jelentős. Ilyennek kell tekinteni különösen az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), az emberölés (Btk. 166., 167. §), a terrorcselekmény (Btk. 262. §), az emberrablás (Btk. 175/A. §) és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények elkövetőit.