Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

74 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÜ ÁLLÁSFOGLALÁSOK - a rablást (Btk. 321. §), - a kifosztást (Btk. 322. §), - a zsarolást (Btk. 323. §), - az orgazdaságot (Btk. 326. §), - a vásárlók megkárosítását (Btk. 328. §). Ezeknek a bűncselekményeknek a hasonló jellege abban áll, hogy a vagyoni viszonyokat haszonszerzési célból támadják. C) - az üzletszerű kéjelgés elősegítését (Btk. 205. §), - a kitartottságot (Btk. 206. §), - a kerítést (Btk. 207. §). E bűncselekmények hasonlóságának megállapítását a prostitúcióhoz való szoros kötődésük - mint jellemző körülmény - indokolja. D) - a vesztegetést (Btk. 250., 251., 252. §, 258/B-D. §), - a befolyással üzérkedést (Btk. 256. §). E bűncselekmények hasonlóságának a megállapítását az teszi indokolttá, hogy mindegyik a közélet tisztaságát sérti, illetőleg veszélyezteti. III. Az előbbieken túlmenően is vannak olyan bűncselekmények, amelyek hasonló jellegük miatt az együttes elbírálás során megalapozhatják az üzletszerű elkövetés megállapítását. Ezekről kimerítő felsorolás nem adható, hanem mindenkor az elkövetés konkrét körülményei alapján kell eldönteni, hogy az előzőekben kifejtett feltételek fennállnak-e. A bűncselekmények hasonló jellegének megállapítására sor kerülhet például a következő esetekben: - magzatelhajtás (Btk. 169. §) és kuruzslás (Btk. 285. §), - zugírászat (Btk. 248. §) és befolyással üzérkedés (Btk. 256. §), - befolyással üzérkedés (Btk. 256. §) és csalás (Btk. 318. §), - csődbüntett (Btk. 290. §) és csalás (Btk. 318. §), -árdrágítás (Btk. 301. §)és vásárlók megkárosítása (Btk. 328. §), -árdrágítás (Btk. 301. §) és adócsalás (Btk. 310. §). A bíróságnak az együttesen elbírált bűncselekmények viszonylatában a 111. részben megjelölt körön kívül is lehetősége van a hasonló jelleg megállapítására: viszont - indokolt esetekben - a jelleghasonlóság hiánya folytán az itt felsorolt bűncselekményeket illetően is mellőzheti az üzletszerű elkövetés megállapítását. BK 114. A kisebb értékre, a nagyobb értékre, a jelentős értékre vagy a különösen nagy értékre elkövetett lopás akkor minősül a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontjára tekintettel súlyosabban, ha annak legalább a szabálysértési értékhalárt meghaladó része az e rendelkezésekben meghatározott módon valósul meg. 1. A Btk. 316. §-ának rendelkezés - (4) bekezdés b/1. pont, (5) bekezdés b) pont (6) bekezdés b) pont, (7) bekezdés b) pont-szerint a kisebb értékre, a nagyobb értékre, a jelentős értékre és a különösen nagy értékre elkövetett lopás súlyosabban minősül, ha a bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen vagy dolog elleni erőszakkal követik el. Adott esetben azonban ezek a minősítő körülmények (lopásnál leggyakrabban a dolog elleni erőszak) nem az egész bűncselekményre, hanem annak csupán egy vagy több - a természetes vagy a folytatólagos egység keretébe tartozó részcselekményére nézve állapíthatók meg. Felmerült a kérdés, hogy a részcselekmény súlyosabb jogi értékelésének milyen jelentőséget kell tulajdonítani az egész bűncselekmény minősítése szempontjából. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, ha a természetes vagy a folytatólagos egység keretébe tartozó valamely részcselekményt jogilag súlyosabban kell értékelni, ez általában az egész bűncselekmény minősítésére kihat. Ennek az az indoka, hogy a bűncselekményi egységnek szükségszerűen magán kell viselnie alkotóelemeinek ismérveit. Ennélfogva a fenti esetben a lopási cselekményt általában ugyanúgy kell minősíteni, mintha a minősítő körülmény a teljes elkövetési értéke tekintetében megállapítható lenne. így pl. a Btk. 316. §-a (4) bekezdésének b/1. pontja szerint minősül a kisebb értékre elkövetett lopás, ha csak az egyik