Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÜ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 73 cselekmény egyúttal üzletszerűen megvalósítottként is minősül: a folytatólagosság mellett az üzletszerűséget is meg kell állapítani. b) Nincs helye a bűnhalmazat megállapításának, ha az üzletszerű elkövetés az alaptényállás eleme. Ebben az esetben bűncselekményegység valósul meg, mivel az üzletszerűség a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele. Ilyen bűncselekmény a zugírászat (Btk. 248. §). c) Vannak olyan cselekmények, amelyeknél a törvényi tényállásban írt „folytat" elkövetési magatartás teremt egységet. Ilyenkor az üzletszerűen elkövetés minősítő körülményének fennállása sem változtat az elkövetési magatartás folyamatossága miatt létrejött egységen. Ilyen bűncselekmény a vásárlók megkárosítása (Btk. 328. §). BK 109. A hasonló jellegű bűncselekmények az üzletszerűség megállapításánál A Btk. 137. §-ának 9. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki hasonlójellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. A törvény értelmező rendelkezése hiányában, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, iránymutatás szükséges abban a kérdésben, hogy az üzletszerűség megállapítása szempontjából melyek a hasonlójellegű bűncselekmények. I. Az üzletszerű elkövetés a zugírászatnál (Btk. 248. §) az alaptényállás eleme, más bűncselekményeknél pedig minősítő körülmény. A zugírászat esetében az üzletszerűség a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele, egyébként pedig e bűncselekmény csak olyan hasonlójellegű bűncselekmények vonatkozásában vehető figyelembe, amelyeknél az üzletszerűség minősítő körülmény. Azokban az esetekben, amikor az üzletszerű elkövetés minősítő körülmény, valamint amikor a szabálysértési értékre elkövetett lopást [Btk. 316. § (2) bek. c) pont], sikkasztást [3 1 7. § (2) bek. c) pont], csalást [318. § (2) bek. c) pont] és orgazdaságot [326. § (2) bek. b) pont] az üzletszerű elkövetés teszi bűncselekménnyé, fokozott gonddal kell vizsgálni, hogy a bűncselekmények jelleghasonlósága fennáll-e. A rendszeres haszonszerzésre törekvés megállapítása szempontjából a hasonló jellegű bűncselekményeket egymással összefüggésben kell értékelni, függetlenül attól, hogy az együttcsen elbírált valamennyi bűncselekménynek minősített esete-c az üzletszerű elkövetés. Az együttesen elbírálásra kerülő bűncselekmények jelleghasonlóságának megállapítása szempontjából a rendszeres haszonszerzésre törekvés mellett figyelembejön a törvényi tényállások hasonlósága, mely rendszerint a jogvédte érdekek, az elkövetési magatartás és az elkövetési mód összevetése alapján állapítható meg. Ennél eligazító lehet a különböző bűncselekményeknek a Btk. Különös Részében való rendszertani elhelyezése, de a jelleghasonlóság megállapítása nem korlátozható kizárólag erre, mivel a törvény az azonos érdekeket eltérő módon és különböző célokból részesíti büntetőjogi védelemben. II. A Legfelsőbb Bíróság az előbbiekben előrebocsátott általános elvek alapján az üzletszerű elkövetés megállapítása szempontjából a következő bűncselekményeket tekinti hasonló jellegűeknck: A) -az árdrágítást (Btk. 301. §), - a pénzmosást (Btk. 303. §), - a devizabűncselekményt (Btk. 309. §), - az adó-, társadalombiztosítási csalást (Btk. 310. §), - a csempészetet és vámorgazdaságot (Btk. 312. §). Ezek a bűncselekmények a gazdálkodás rendjét és a pénzügyi érdekeket sértő magatartásokat foglalják magukban, amelyeknél az elkövetési magatartások egymáshoz közelállók, a cselekmény eszköze és célja pedig gyakran azonos. B) - a számítógépes csalást (Btk. 300/C. §), -az adó-., társadalombiztosítási csalást (Btk. 310. §), - a bankkártyával visszaélést (Btk. 313/C. §), -a lopást (Btk. 316. §), -a sikkasztást (Btk. 317. §), -a csalást (Btk. 318. §),