Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

64 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK BK90. A súlyositási tilalom nem érvényesül, ha az elsőfokú bíróság a bíróság elé állítás törvényi Jeltéleleinek hiányában bírálta el az ügyet külön eljárásban, és ezért a másodfokú bíróság az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az iratokat az ügyésznek küldi meg. A bíróság elé állítás feltételeit a Be. 346. §-a határozza meg. E feltételek között vannak olyanok, amelyeknek a hiánya esetén a Be. 349. §-ának (3) bekezdése értelmében a bíróság az iratokat visszaküldi az ügyésznek. Ezek az esetek: ha a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint tizenöt nap telt el; a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel; illetőleg ha a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményének megfelelően pótnyomozás szükséges. Ha az ügyben másodfokú eljárásra kerül sor, és a másodfokú bíróság észleli az említett törvényi feltételek hiányát, a másodfokú bíróság határozata - az eljárási szabálysértés jellegére figyelemmel eltérően alakulhat. a) Amennyiben a bíróság elé állítás folytán tartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság olyan ügyben mulasztotta el az iratok visszaküldését az ügyésznek, amelyben a bűncselekmény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő, vagy a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint tizenöt nap telt el, a másodfokú bíróságnak a Be. 349/A §-a alapján az elsőfokú ítéletet tanácsülésen kell hatályon kívül helyeznie és az iratokat az ügyésznek kell megküldenie. Az elsőfokú ítéletnek az utóbbi okokból történt hatályon kívül helyezését követő eljárás (vádirat, illetőleg vádindítvány benyújtása és annak alapján elsőfokú bírósági eljárás) nem „megismételt eljárás", s abban a súlyositási tilalomra vonatkozó rendelkezések (Be. 241. §) nem alkalmazhatók. Ilyenkor ugyanis nem az előző külön eljárást és nem is a rendes eljárást ismétli meg a bíróság, hanem az ügyben első ízben folytat le rendes eljárást. b) A másodfokú eljárás általános rendelkezéseit kell viszont alkalmazni, ha a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság határozata megalapozatlan [Be. 239. § (2) bek.], vagy a bíróság elé állítás alapján tartott elsőfokú tárgyaláson felvett bizonyítás eredményéhez képest a bíróság az iratokat nem küldte vissza az ügyészhez pótnyomozás végett. Ilyenkor a másodfokú bíróság az ítélet megalapozatlanságát a törvényben írt módon orvosolhatja (Be. 258. §, 262. §), sőt pótnyomozás elrendelésére is jogosult (BK 84. III.). Ha az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére megalapozatlanság avagy más, nem a bíróság elé állítás feltételeivel kapcsolatos eljárási szabálysértés okából kerül sor: a megismételt eljárásban - az általános rendelkezéseknek megfelelően, a törvényben írt kivételekkel (Be. 234. §) - érvényesül a súlyositási tilalom. BK91. Perújítás elrendelésének akkor van helye, ha a cselekménnyel kapcsolatos bűnösség körének vagy a cselekmény jogi minősítésének változtatására utaló új bizonyítékok lényegesen enyhébb, illetőleg lényegesen súlyosabb büntetés kiszabását valószínűsítik. A Be. 276. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében perújítási ok, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozóan olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, a vele szemben indított büntetőeljárást meg kell szüntetni, illetőleg a bűnösséget meg kell állapítani, avagy lényegesen enyhébb, illetőleg lényegesen súlyosabb büntetést kell kiszabni. A törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a perújítás a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása nélkül is lényegesen enyhébb, illetőleg súlyosabb büntetés kiszabására irányuljon. A Be. 276. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt perújítási ok megvalósulása szempontjából az alapügyben hozott jogerős határozatban kiszabott büntetés mértéke az alapvető jelentőségű, és ehhez való viszonyítás alapján kell eldönteni, hogy az új bizonyíték előreláthatóan lényegesen súlyosabb, illetőleg enyhébb büntetés kiszabását eredményezi-e. Mindezekből következik, hogy olyan esetekben, amikor az alapügyben megállapított tényekhez képest a perújítási indítványban (kérelemben) előadott új bizonyítékok arra utalnak, hogy a bűnösség