Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)
BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 65 köre változna, avagy a cselekmény jogi minősítése lenne eltérő: ez a körülmény kizárólag akkor lehet alapja a perújítás elrendelésének, ha ez a változás egyben valószínűvé teszi a terhelttel szemben lényegesen súlyosabb büntetés kiszabását. Ez a bűncselekményegység valamennyi esetére vonatkozik. A törvényi egységbe tartozó (pl. összefoglalt) bűncselekmény esetében az egyik cselekménynek a megállapítása avagy ennek hiánya nem a bűnösséget, hanem a minősítést érintő kérdés. Ugyanazon bűncselekmény bűnösségi körének szélesebbé vagy szűkebbé válása, illetőleg az alapügyben alkalmazott jogi minősítés változásának a szükségessége csupán olyan esetben perújítási ok, ha ez valószínűsíti a büntetéskiszabás lényeges változását. BK93. Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagv a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé. I. A bűnhalmazatnak a Btk. Általános Részében (12. §) elhelyezett és ezért a Különös Rész valamennyi tényállására alkalmazandó szabálya szerint: bűnhalmazat az elkövetőnek egy vagy több cselekmény által megvalósított és egy eljárás elbírált több bűncselekménye (nem bűnhalmazat a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény). Ennélfogva a Btk. 271. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázda, erőszakos magatartás tanúsításával is elkövethető egy vagy több más bűncselekmény. Ugyanakkor lehetséges a garázdaság olyan elkövetése is, hogy azzal egyidejűleg más bűncselekmény nem valósul meg. Amikor az elkövető a garázda, erőszakos magatartás tanúsításától függetlenül vagy azzal bizonyos időbeli és térbeli összefüggésben ugyan, de mégis elkülönülten valósít meg más bűncselekményt, így pl. rongálást vagy testi sértést: az ún. anyagi halmazat szabályai az irányadók. Ha azonban a garázdaságtól nem elkülönülten, hanem azzal egybeesve, magával az erőszakos magatartás tanúsításával követnek el rongálást, testi sértést: az ún. alaki halmazat esetéről van szó. II. A garázdasággal kapcsolatban az egység, illetőleg a bűnhalmazat helyes megítélésénél a garázdaság elkövetési magatartásából kell kiindulni. Atanúsított magatartás erőszakos volta két irányban nyilvánulhat meg: személy avagy dolog ellen. A személy elleni erőszakos magatartás megvalósulhat már a sértett testének egyszerű érintésével is, ha ez a magatartás támadó jellegű. így lökdösődéssel, rángatással, ütlegeléssel, arculütéssel stb. Ha az ilyen elkövetési módokkal magvalósított garázda magatartás egyéb bűncselekmény törvényi tényállását önállóan nem meríti ki, a garázdaságnak természetes egységben megvalósuló esetéről van szó, akkor is, ha a garázda magatartás több mozzanatból áll. A személy elleni erőszakkal megvalósított garázdasághoz - a garázda magatartás fogalmához - tehát nem tartozik hozzá szükségszerűen a megtámadott személynek bármilyen súlyú testi sértés okozása. Ha viszont az elkövetési mód olyan, hogy a garázda, erőszakos fellépés a sértettnek testi sértést okoz, bűnhalmazat megállapításának lehet helye. A dolog elleni erőszakkal elkövetett garázdaságnál az egység, illetőleg a bűnhalmazat értékelése részben hasonló, részben eltérő az előbbiektől. Adolog egyszerű érintése, megfogása, erőszakos magatartás tanúsításának még nem minősül. Dolog elleni erőszakos magatartás tanúsítható egyrészt dolgok, tárgyak helyének rendeltetésellenes megváltoztatásával (dobálással stb.), másrészt úgy is, hogy a dologban csak jelentéktelen állagsérelem, rongálódás keletkezik. Minthogy az utóbbiak a dolog elleni erőszakkal elkövetett garázdaság fogalmához - a mindennapi értékítélet szerint a - szükségszerűen hozzátartoznak, a bűnhalmazat kérdése a garázdasággal elkövetett rongálásnak ezekben az eseteiben nem, hanem csak akkor kerülhet szóba, ha a rongálás önállóan is megvalósít bűncselekményt. III. 1. AII. alatt kifejtettek értelmében a személy elleni erőszakos magatartással elkövetett garázdaság a könnyű testi sértés okozását nem szükségszerűen foglalja magában. Garázdaság ugyanis elkövethető olyan erőszakos, támadó fellépéssel, amely még könnyű testi sértéssel sem jár. Viszont ebből következik, hogy ha a garázdaságnak ilyen eredménye van, a könnyű testi sértés és a garázdaság vétségét halmazatban kell megállapítani. Természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy a Btk. 170. §-ának (1) bekezdésében meghatározott könnyű testi sértés elkövetője csak magánindítványra büntetendő [Btk. 170. § (7) bek.. Be. 123. §].
