Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK BK 8. Ha a hivatalos személy elleni erőszakot (Btk. 229. íj) több hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el, a cselekmény nem válik több bűncselekménnyé. A konkrét hatósági eljárás egysége a bűnhalmazat megállapítását ilyen esetben kizárja. BK 10. A magán vádló a megismételt eljárásban is elejtheti a vádat. A hatályon kívül helyezés folytán nemcsak az ítélet, de az ezt megelőző eljárás is, legalább a tárgyalási szaktól kezdődően hatályát veszti. Ezen nem változtat az, hogy a Be. 233. §-ának (1) bekezdése a bizonyítás különleges módjaként lehetővé teszi a megismételt eljárásban a tanúknak a bíróság előtt korábban tett vallomásáról, illetőleg a korábban előterjesztett szakvéleményről készült jegyzőkönyv felolvasását; kivéve, ha a hatályon kívül helyezés azért történt, mert az ítélet megalapozatlanságát nem lehetett kiküszöbölni [Be. 233. §-ának (2) bekezdése]. A magánvádló részére az új tárgyaláson is megnyílik a Be. 325. §-ának (1) bekezdésében biztosított az a jog, hogy a tárgyaláson a vádat elejthesse. A magánvádló egyébként az eljárás megszüntetését elérheti azzal is, hogy a tárgyaláson nem jelenik meg és magát kellően nem menti ki, vagy lakcímének a megváltoztatását nem jelenti be (Be. 322. §). Mindezekben az esetekben a bíróság az eljárást éppúgy megszünteti, mint amikor a magánvádló a vádat elejti; a magánvádló mulasztásait ugyanis vádclejtésnek kell tekinteni [Be. 322. §-a, 326. §-ának (1) bekezdése]. BK 11. Nincs helye az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének abból az okból, hogy a bíróság a törvén v kötelező rendelkezése ellenére nem tartott előkészítő ülést. Az elsőfokú bíróságnak ez az eljárási szabálysértése a Be. 261. §-ának (1) bekezdése alá esne. Minthogy azonban a bíróság a tárgyaláson mindazt megteheti, amit az előkészítő ülésen megtehetett volna, ez az eljárási szabálysértés az ítéletre lényeges kihatással nem lehet. A hatályon kivül helyezésnek ilyen eljárási szabálysértés okából célja sem lenne, minthogy olyan ügyben, amelyben az elsőfokú bíróság már tárgyalást tartott, előkészítő ülésre nem kerülhet sor. BK 13. A megismételt eljárásban hozott ítélet felülbírálása során a másodfokú bíróságot változatlan tényállás mellett sem köti az előző hatályon kívül helyező végzésben adott iránymutatás [Be. 264. §-nak (1) bekezdése]. BK 14. Ha az alaposnak talált perújítási indítvány a Be. 276. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint azon alapszik, hogy a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több ítéletet hoztak, ilyen esetben a bíróság a perújítást elrendeli és az ügyet tárgyalásra tűzi ki, illetőleg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át [Be. 279. §-nak (1) bekezdése]. Nincs törvényes lehetőség arra, hogy a perújítást elrendelő bíróság a Be. 213. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében maga szüntesse meg az alapeljárást. BK 15. A könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés bűncselekményének a Be. 314. §-nak (3) bekezdése szerinti kölcsönösen elkövetettsége megállapításához nem elegendő a puszta alanyi kapcsolat, hanem szükséges ezen felül a cselekmények közötti tárgyi összefüggés is.