Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 35 BK 20. Az a tanú, aki a feltett kérdésre adandó válasszal önmagát bűncselekménnyel vádolná: a Be 66. $-a (!) bekezdésének b) pontja alapján az ilyen kérdésre akkor is megtagadhatja a tanúvallomást, ha a kérdéses bűncselekmény miatt már jogerősen elitéltek. Tekintettel a perújítás és a felülvizsgálati eljárás lehetőségére, az elítéltet az üggyel kapcsolatban, annak jogerős befejezése után is jellemzi a terhelti helyzete. Ezért a hamis tanúzásra megállapított büntetőjogi következmények terhére nem kényszeríthető arra, hogy mint tanú eltérjen a büntetőjogi következmények nélkül tett eredeti terhelti vallomásától. BK 21. Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról, a vagyoni elönv vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésről a törvény ellenere nem rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, és a lelek meghallgatása egyébként sem mutatkozik szükségesnek: ebben a kérdésben a másodfokú bíróság is határozhat, mégpedig akkor is. ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést. Viszont ha a döntéshez szükséges adatok nincsenek tisztázva, s ezek a fellebbezési eljárás során sem tisztázhatók, vagy egyéb okból a jelek meghallgatása szükséges, ilyen cselben nincs szükség ebből az okból ítélet hatályon kívül helyezésére, hanem az elsőfokú bíróságot utasítani kell arra. hogy a Be. 376. $-ának (1) bekezdésében említett utólagos eljárási folytassa le. BK 23. Ha ugyanannak az elkövetőnek egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg. a bíróság azonban ennek ellenére - a vád szerinti minősítésnek megfelelően - csupán a vádban említett egyik bűncselekményben állapítja meg a terhelt bűnösségét, az ítélet jogereje a másik bűncselekményben való bűnösség megállapítását célzó ujabb vád emelését és a büntetőeljárás lefolytatását - a perújítás és a felülvizsgálat esetét kivéve - a Be. 13. ^-ának d) pontja értelmében kizárja. BK 24. Ha a terhes állapotban levő nő a rajta elkövetett testi sértés következtében méhmagzalát elvesztette, a cselekmény a Btk. 170. •s-ának (4) bekezdése szerint minősül. A Btk. 170. §-ának (4) bekezdése a bűncselekmeny tárgyi oldalán jelentkező minősítő körülményeket a maradandó testi fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás általános meghatározásában foglal ja össze. Amennyiben a terhes állapotban levő nővel szemben követtek cl testi sértést és annak folytán a méhmagzatát elvesztette, ez a következmény önmagában - egyéb kihatások mérlegelésétől függetlenül - a sértett súlyos egészségromlását idézi elő; így az ilyen testi sértés a Btk. 170. sj-ának (4) bekezdése szerint minősül. Ugyanakkor azonban alanyi.vonatkozásban érvényesül a Btk. 15. §-a. mely szerint az eredményhez - mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez - a törvény által fűzött súlyosabbjogkövctkezmenyek akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. Következésképpen, ha az elkövető nem tudta és a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés mellett a körülményekből nem ismerhette fel, hogy a bántalmazott nő terhes állapotban van: cselekménye nem minősíthető a Btk. 170. íj-ának (4) bekezdése szerint. BK 26. Ha a lopási cselekmény csak a kísérletig jutott el, a tulajdon elleni szabálysértés [az 1999. évi LXIX. törvény 157. §-a (I) bekezdésének a) pontja) szempontjából - miként a lopásnál egyébként is - vizsgálni kell, hogy az elkövető szándéka milyen érték ellopására irányult. Erre az eset öss/es körülményeiből kell következtetést levonni.