Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

226 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTLTŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL tudatában ment a társaival a helyszín közelébe, a lopást közvetlenül végrehajtó társait a gépkocsival várta, s közben még az esetleges leleplezést nehezítő tevékenységet is végzett. A közvetlen elkövetők annak tudatában, hogy két társuk a közelben tartózkodik, szükség esetén a menekülésben segítséget nyújthat, és biztosítja a helyszín gyors elhagyását, magabiztosabban hajtották végre a tettesi tevékenységüket. (BH 1994/9^463.) 69. A testi sértés okozására irányuló közös bántalmazás esetén a halálos eredményért nem tartozik büntetőjogi felelősséggel az a vádlott, aki a halált eredményező sérülés okozásában a társaival nem vett részt, és a halálos eredmény tekintetében a gondatlansága sem állapítható meg. (BH 1994/12-641.) 70. A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény jogi minősítése egységesen a legsúlyosabban minősülő részcselekmény minősítéséhez igazodik a befejezettség vagy a kísérlet szempontjából; és ugyanígy az elkövetésben való részvételre (tettesség, társtettesség, bünsegély) is a részcselekményben kifejtett leghátrányosabb jogkövetkezményekkel járó magatartás szerinti minősítést kell egységesen alkalmazni. (BH 1994/12-648.) 71. Az önkiszolgáló boltban egymás mellett, közös megegyezéssel, akaratelhatározással, a közös vagyoni érdekek biztosítása érdekében tevékenykedő tolvajok társtettesek, ezért a cselekmény érték szerinti minősítése szempontjából az áruk összesített értéke az irányadó. (BH 1995/2-73.) 72. A rablás társtettesi alakzata nem valósul meg, ha az elkövetők fennálló egységes akaratelhatározása ellenére az egyik elkövető sem az erőszak alkalmazásában, sem a dolog elvételében nem vesz részt; ilyen esetben a rabláshoz nyújtott bűnsegély megállapításának van helye. (BH 1995/2-84.) 73. A rablást tettesként és nem társtettesként követi el, aki egy másik elkövetővel közösen viszi véghez a cselekményt, és az utóbbi ennek során a sértetteket megöli. (BH 1995/4-197.) 74. A lopást, nem pedig a csalást valósítja meg az az elkövető, aki a ruházati bolt vezetőjének a félrevezetésével a próbafülkében magára ölti a kiszemelt ruhaneműt, majd az üzletből - a saját ruházatának hátrahagyásával - fizetés nélkül távozik; az pedig, aki a társa szándékát felismerve a boltvezető figyelmét eltereli az elvétel megkönnyítése érdekében, nem társtettese, hanem bűnsegéde a lopásnak. (BH 1995/6-326.) 75. Halált okozó testi sértés és rablás bűntettének halmazata helyett eshetőleges szándékkal megvalósított, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének minősül a bűncselekmény, ha az idős sértettet - értékeinek megszerzése érdekében - a döntő erőfölényben levő vádlott testszerte ütlegeli, rugdossa, és az így létrejött sérülések következtében a sértett meghal. (BH 1995/6-328.) 76. A vagyoni érték megszerzése céljából lőfegyver használatának a kilátásba helyezésével történő közvetlen fenyegetés (csőre töltéssel egyidejűleg lövés leadására utaló kijelentések) lenyűgöző hatású, ezért az ilyen elkövetési magatartás esetén nem a zsarolás, hanem - az egyéb feltételek fennállása mellett - rablás megállapításának van helye. Ilyen elkövetési körülmények mellett az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a „vádlottak magatartása a sértettek akaratát csak hajlította". Az elsőfokú bíróság ugyanis figyelmen kívül hagyta azt, hogy a lőfegyver az élet kioltására alkalmas eszköz. Az ilyen súlyos következmény kockáza-