Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 221 6. A több elkövető által akarategységben elkövetett garázdaság annak ellenére egy rendbeli bűncselekmény, hogy az erőszakos magatartással bűnhalmazatban megvalósított testi sértés több rendbeli. (BH 1980/6-197.) 7. II. A hűtlen kezelés tettese (társtettese) csak az lehet, akire a vagyonkezelői megbízatás kiterjed; bűnrészes azonban kívülálló személy is lehet. (BH 1980/7-228.) 8.1. Ha a felfegyverkezett, csoportos elkövetők a postai pénzszállítmány kifosztását megkísérelik, a rablási cselekményben társtettesek azok is, akik - az előzetes kitervelés szerint - nem az erőszak alkalmazásában, hanem a dolog elvételében vállaltak szerepet. (BH 1980/12-456.) 9. Nem felbujtóként, hanem tettesként valósítja meg az alárendelt megsértésének bűntettét, aki arra utasítja alárendeltjét, hogy egyik beosztottját más katonákhoz képest hátrányos bánásmódban részesítse. (BH 1981/4-129.) 10. Ha a bűnszövetségben elkövetett sikkasztást fizikai és pszichikai közreműködésével segítő utólag részesül a jogtalan vagyoni haszonból: cselekménye nem orgazdaságot, hanem bűnszövetségben elkövetett sikkasztáshoz nyújtott bűnsegélyt valósít meg. (BH 1981/6-214.) 11. Ha a több elkövető testi épség okozására irányuló szándékkal bántalmazza a sértettet, társtettesség folytán az az elkövető is súlyos testi sértés miatt tartozik büntetőjogi felelősséggel, aki saját tevékenységével csupán nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott. (BH 1981/7-258.) 12. II. A sikkasztás tettese (társtettese) csak az lehet, akire az eltulajdonított dolog ténylegesen rá van bízva. (BH 1981/11-442.) 13. Ha a vádlottaknak a dolog jogtalan elvételére irányuló előzetes megállapodása az erőszak alkalmazására is kiterjedt, az is társtettese a rablásnak, aki csak az elvételben vett részt, de erőszakot nem fejtett ki. (BH 1982/2-32.) 14. II. A dolog elleni erőszakot - mint minősítő körülményt - az erőszak közvetlen kifejtésében részt nem vevő tettestárs terhére is meg kell állapítani. (BH 1982/9-358.) 15. Nem létesül társtettesség, ha az elkövető olyan személlyel hajtja végre a cselekményt, aki büntetőjogi felelősségre nem vonható. (BH 1982/9-361.) 16. A jármű önkényes elvételének társtettese, aki a társával akarategységben vesz részt a jármű elvételében, bár annak a felnyitásában, az elindításában és a vezetésében tevőlegesen nem működik közre. (BH 1982/11-445.) 17.1. Csoportosan elkövetettként minősülő bűncselekmény esetén a határozat rendelkező részében fel kell tüntetni az elkövetői minőséget. (BH 1982/11-449.) 18. Csoportos elkövetés keretén belül is meg kell állapítani, hogy az elkövetők tettesként, társtettesként, felbujtóként vagy bűnsegédként valósították-e meg a bűncselekményt. (BH 1982/12-497.) 19. Ha az öngyilkosságban közreműködés - rábírással valósul meg, és az elkövető beszámítási képességgel nem rendelkező olyan személyt vesz rá az öngyilkosság elkövetésére, aki ezt végrehajtja (vagy megkísérli): a rábíró személy mint (közvetett) tettes valósítja meg az emberölést (kísérletét);