Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

222 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL - segítségnyújtással valósul meg, a fizikai vagy pszichikai segítséget nyújtó elkövető - az öngyilkosságot megvalósító (megkísérlő) személy beszámítási képességétől függetlenül - öngyilkosságban közreműködés bűntettét valósítja meg. (BH 1983/1-7.) 20. Kényszervallatás esetén a bünsegély megállapításának van helye, ha a vádlott jelenlétével szándékerősítőleg hat az elöljárója által megvalósított elkövetési cselekmény véghezvitelében. (BH 1983/6-223.) 21. A hamis tanúzásra felhívás vétsége akkor állapítható meg, ha a felhívott személy nem teszi meg a valótlan tartalmú vallomást; ha azonban a hamis vallomást megtette, a terheltet felbujtóként elkövetett hamis tanúzás büntette miatt kell felelősségre vonni. (BH 1984/1-4.) 22. A társtettesként elkövetés csak az elkövetők azonos törvényi tényállás alá tartozó bűncselekményei tekintetében állapítható meg. (BH 1984/4-131.) 23. A rablásnak az is társtettese, aki nem a dolog elvételében, hanem az erőszak kifejtésében vett részt. (BH 1984/7-255.) 24. Bűnsegédként elkövetett rablás bűntette helyett bűnpártolásnak minősül annak a bűncselekmény elkövetésénél jelen levő személynek a magatartása, aki a tettes bűncselekmény véghezvitelére vonatkozó szándékát nem ismeri, de utóbb közreműködik a bűncselekményből származó előnynek a biztosításában. (BH 1984/7-266.) 25. Nem kizárt a társtettesség a szándékon túli eredményért való felelősség megállapítását jelentő halált okozó testi sértés esetében sem. (BH 1984/10-381.) 26. A jármű önkényes elvételének társtettese az az elkövető, aki társával akarategységben vesz részt a jármű elvételében, bár annak felnyitásában és vezetésében tevőlegesen nem működik közre. (BH 1985/4-129.) 27. A közvetett tettesség fogalmának helyes értelmezése. Az elsőfokú bíróság az I. r. és a II. r. vádlottakat társtettesként, folytatólagosan elkövetett rongálás vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. A vádlottak 1983. évben 30-35 db birkát tartottak a gazdaságukban. A lakásuktól kb. 100 méterre van annak a területnek a széle, amelyen a vadásztársaság a vadállomány etetése céljából kukoricát termelt. A vádlottak legelőterülettel nem rendelkeztek, mégis kihajtották a birkákat a ház mellé, a felügyelet nélküli állatok pedig rendszeresen a kukoricásba mentek táplálkozni. Ezt a legeltetést figyelmeztetés ellenére is folytatták, így a birkák a kukoricás kb. egy hektárnyi részén kárt okoztak. A tiltott legeltetést az ítélkezési gyakorlat rongálásként - és nem lopásként - értékeli. Téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a vádlottak közvetett tettesek voltak, mivel nem ők, hanem az állataik okozták a rongálási kárt. Közvetett tettes ugyanis az, aki a törvényi tényállást úgy valósítja meg, hogy más személyt használ fel - lényegileg mint eszközt - a bűncselekmény megvalósítására, nevezetesen gyermeket, illetve beszámíthatatlan, tévedésben levő vagy kényszerített egyént. A közvetett tettes egyébként éppúgy felel a tényállás megvalósításáért, mintha ő maga (személyesen) követte volna el a bűncselekményt. A felülbírálandó ügyben ezek szerint közvetett tettességről nem lehet szó, a vádlottak — önálló (társ) tettesek. (BH 1985/6-212.) 28.1. A bűnsegéd büntetőjogi felelősségének megállapítása, ha a tettes magánindítvány hiánya miatt nem büntethető. (BH 1985/8-302.; > a Btk. 316. §-ánál) 29. Annak, aki a jogtalanul megtámadottnak a védekezés hatékonysága érdekében eszközt bocsát a rendelkezésére, a bűnsegédi bűnrészesség miatt abban az esetben sem