Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 209 nem közömbös, hogy a jogtárgyat közvetlenül vagy közvetve éri-e sérelem. Az adott esetben a vádlott ténylegesen véghezvitt cselekménye olyan távoli veszély a bűncselekmény megvalósulása szempontjából, hogy az nem vonható a kísérlet körébe. A fögolyszökés elkövetési magatartása a kényszertartózkodásra kijelölt hely engedély nélküli, önkényes elhagyása. A Btk. 16. §-a szerinti kísérlet megállapítására a másodfokú bíróság álláspontja szerint akkor kerülhet sor, amikor a kényszertartózkodásra kijelölt, nem zárt hely elhagyását az elkövető megkezdi, vagyis eltávozási szándékkal elindult, vagy zárt hely esetén az elindulást ténylegesen lehetővé tevő feltételeket biztosította, pl. a rácsot elfűrészelte, a falat kibontotta stb., tehát megteremtette az elinduláshoz szükséges feltételeit. Ajelen esetben az eltávozás előfeltételeinek létrehozását szolgáló ténykérdés, a szerszám megszerzése, a szerszám igénybevételével a fal megbontásának megkezdése, pontosabban a vakolat lekaparása, olyan távolról veszélyeztették a jogi tárgyat, hogy az a kísérlet fogalmi körébe még nem volt vonható, ezek a magatartások csak az előkészület [Btk. 18. § (1) bek.] megállapítását tették lehetővé. A fogolyszökés előkészületét viszont a törvény nem rendeli büntetni. Mindezekre figyelemmel a fogolyszökés bűncselekményének megállapítására nem kerülhetett sor. (BH 1990/2^48.) [Megjegyzés: Az adott esetben megállapított Btk. 324. §-a (2) bekezdés b) pontjának II. fordulata szerinti tényállást - a szabálysértési értékre különös visszaesőként elkövetett rongálás vétségét - a hatályos törvény nem tartalmazza.] 42. A besurranó tolvaj által véghezvitt lopás befejezett, ha az elkövető a pénzt magához veszi, de azt tettenérés folytán nincs módja elvinni. (BH 1990/3-81.) 43. Befejezett vétség helyett devizagazdálkodás megsértése vétsége kísérletének megállapítása, ha az országból kivinni kívánt vagyoni értéket a kilépéskor lefoglalták. A terhelt devizahatósági engedély nélkül kísérelt meg 10 200 forint értékű vagyoni értéket az ország területéről kivinni, melyet tőle a kilépéskor lefoglaltak. Cselekményével a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. tvr. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt tilalmat szegte meg, amely szerint a devizahatóság engedélyével szabad vagyoni értéket külföldre kivinni, illetőleg kijuttatni. Mivel a vagyoni érték az ország területéről nem került ki, így magatartása kísérleti szakban maradt. (BH 1990/4-129.) 44. Totócsalás esetén alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet csak akkor állapítandó meg, ha az elkövetés módja eleve kizárttá tette az illetéktelenül megszerezni kívánt nyeremény, illetve kártérítés kifizetését. (BH 1990/7-244.) 45. Közvetett életveszély létrejötte esetén az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének befejezett alakzata valósul meg. (BH 1990/10-363.) 46. Befejezett lopást és nem lopás kísérletét kell megállapítani, ha az elkövető az önkiszolgáló boltban a ruházatában elrejti a lopott árut, de még a bolt területén leleplezik. (BH 1990/12^460.) 47. Az emberölés kísérlete alkalmatlan eszközzel elkövetett, ha az elkövető magatartásának eredményeként olyan erősségű áram halad át a sértett testén, amely a halálos következmény bekövetkezéséhez nem alkalmas. (BH 1991/3-92.) 48. II. A devizagazdálkodás megsértésének alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlete valósul meg, ha az elkövető a hamis külföldi fizetőeszközzel - annak hamis voltáról nem tudva - viszi végre az elkövetési magatartást (BH 1991/5-182.) 49. A fogolyszökés bűntettének nem az előkészülete, hanem a kísérlete valósul meg, ha a rendőrségi fogdában őrizetben levő terhelt az őrt - a szökés véghezvitele érdekében súlyos testi sértést okozva bántalmazza, majd a fogdakulcs után kutat;