Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

208 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 32. Az életveszélyt okozó testi sértés nem kísérlet, hanem befejezett, ha a szúrás megnyitja a hasüreget, de nem alakul ki vérgyülem, így az életveszély csak közvetett (BH 1988/7-211.) 33. A közveszélyokozás nem kísérlet, hanem befejezett, ha az elkövető a tűzveszélyes anyagot a házában szétlocsolja és meggyújtja, bár azt a szomszédok észlelve a tűzoltók segítségével eloltják, s így a tűz a szomszédos épületekre nem terjed át. (BH 1988/7-220.) 34. Életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a kísérletét valósítja meg a 7 éves gyermeknek kalapáccsal kis-közepes erővel történő fejbeütése, amelynek folytán benyomódásos koponyacsonttörés keletkezik. (BH 1988/8-262.) 35. Az önbíráskodás kísérlete - s nem annak befejezett alakzata - valósul meg, ha az elkövető a kényszerítés hatására sem tudott igényének érvényt szerezni (BH 1988/8-264.) 36. Ha a szúrás a hasüreget megnyitja, hasűri szerv nem sérül, de a közvetett életveszély lehetőségét megteremtette, de azt az orvosi beavatkozás elhárította: életveszélyt okozó testi sértés kísérlete valósul meg (BH 1988/11-383.) 37. Kifosztás bűntettének kísérlete helyett befejezett bűntett megállapítása a leütött sértett értéktárgyakat nem tartalmazó ruhadarabjának eltulajdonítása esetén. (BH 1989/1-1.; > a Btk. 322. §-ánál) 38. Lopás céljából való behatolás érdekében a védőrács fűrészelése kísérlet és nem előkészületi magatartás. (BH 1989/4-137.) 39. Nem valósul meg az ittas járművezetés vétségének kísérlete, ha az elkövető a gépjármű motorját sem tudta beindítani, és a járművet egyéb módon sem hozta mozgásba. (BH 1989/4-171.) 40. A hamis (hamisított) pénzforgalomba hozatala céljából való megszerzés esetén a pénzhamisítás befejezett bűncselekmény akkor is, ha a pénz megtévesztésre alkalmatlan hamisítvány. (BH 1989/9-346.) 41. Fogolyszökés bűntettének kísérlete helyett rongálás vétségének megállapítása. Az elsőfokú bíróság a vádlottat fogolyszökés bűntettének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt, 1 év 4 hónapi börtönre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A tényállás lényege szerint a büntetés-végrehajtási intézet zárkájából a vádlott szökést akart megkísérelni. Ennek érdekében a zárkában levő létra fokával és késével a vakolatot 3^4- cm mélységben lekaparta. Ezt követően tevékenységének leplezése érdekében a megbontott falat kenyérbéllel betapasztotta. A vádlott zárkatársa a cselekményről jelentést tett, így arra fény derült. A fal sikeres megbontása esetén a vádlott a szomszédos ház tetőteraszára jutott volna. A falbontással 150 Ft kárt okozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet akként változtatta meg, hogy a vádlott cselekményét rongálás vétségének minősítette, a szabadságvesztést 6 hónapra, a közügyektől eltiltást pedig 2 évre enyhítette. A jogi minősítést megváltoztató másodfokú döntés indokolása szerint az elsőfokú bíróság a cselekmény minősítésénél lényeges tényeket és körülményeket nem mérlegelt kellően. Nevezetesen azt, hogy a vádlott a kb. 70 cm szélességű falnak csupán a vakolatát távolította el két helyen. A vádlottnak a fal anyagára és vastagságára figyelemmel még hosszú ideig és kitartóan kellett volna a megkezdett falbontást folytatnia, hogy szándékolt cselekményének végrehajtása, a szökés reális közelségbe kerülhessen. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlottnak a tényállásban megállapított cselekménye, magatartása csupán a fogolyszökés előkészületének megállapítására alkalmas, miután a szökés, pontosabban a zárkából a falon keresztül történő kijutásának reális lehetősége még nem állott fenn, igen távoli volt. A cselekmény véghezvitelének megkezdése szempontjából ugyanis