Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

202 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 59. Életveszélyt okozó testi sértés büntette kísérletének a megállapításánál az elkövetés módján, az eszköz jellegén, a sérülés célba vett helyén túlmenően azt is vizsgálni kell, hogy az életveszélyes sérülés bekövetkezése reális lehetőségét az elkövető tudata átfogta-e, és az ilyen sérülés bekövetkezésébe belenyugodva cselekedett-e. (BH 1997/8-378.) 60.1. Az emberölésnek előre kitervelten elkövetettként minősítésére nem kerülhet sor, ha az ölési cselekmény megkezdése időpontjában az elkövető ölési szándéka csak eshetőleges volt, és csak a véghezvitel során - az elkövetőn elhatalmasodott indulat és düh folytán - alakult ki az ölésre irányuló egyenes szándék. II. A kifosztás helyett lopás megállapításának van helye, ha az elkövető több órával az emberölési cselekmény véghezvitele után tulajdonítja el a megölt sértett ingóságait. (BH 1997/9-426.) 61.1. A vádlott cselekménye emberölés helyett halált okozó testi sértés bűntetteként minősül, ha a sértettet olyan testrészén szúrja meg, amely bár közvetlen életveszélyt eredményezett, de a kórházi ellátás - az érsérülés észlelésének és ellátásának a hiánya miatt történt diagnosztikai tévedés - hatott közre a sértett halálának a bekövetkezésében. II. Ha az elkövető magatartása indítja el azt az okfolyamatot, amely végsőleg a sértett halálához vezetett, de az orvosi (diagnosztikai) tévedésnek - mint közreható oknak (concausa) - is hatása volt a sértett halála bekövetkezésében: ez nem zárja ki az elkövető büntetőjogi felelősségét. (BH 1997/11-511.) 62. Az elkövetőt a befejezett emberölés büntette miatt terheli a büntetőjogi felelősség, ha egyenes ölési szándékkal a sértettet hátba szúrja, és a gerincvelőt sértő szúrás nyomán a láb részleges bénulása és ezzel közvetett okozati összefüggés folytán az állandó katéterezés során a vesemedence- és húgyúti gyulladás miatt bekövetkezett szövődmény vezet a sértettnek az elkövetési magatartás után több hónappal bekövetkezett halálához. (BH 1997/12-564.) 63. Ha az elkövető az emberölés kísérletét megvalósító cselekményét az önhibájából eredő ittas állapotban követi el, a szándékosság egyenes vagy eshetőleges formája tekintetében a cselekmény tárgyi oldalának a jellemzői alapján kell állást foglalni (BH 1997/12-565.). 64. III. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének egyenes szándékkal elkövetése megállapítható, ha az elkövető eredeti szándéka a sértett életének a célzatos kioltására irányul, de az önkéntes eredményelhárítás folytán a magatartás - mint maradék-cselekmény - életveszélyt okozó testi sértés büntette; ebben az esetben az életveszélyt okozó testi sértésnek egyenes szándékkal való véghezvitele: súlyosító körülmény. (BH 1997/12-566.) 65. A magánokirat-hamisítás vétségének a megvalósításánál - elméletileg - nem zárható ki a bűncselekménynek eshetőleges szándékkal való elkövetése sem, ez a bűncselekmény azonban csupán akkor valósul meg, ha az elkövető a hamis (hamisított) okiratot abban a körben használja fel, ahol az a joghatás kiváltására objektíve alkalmas lehet. (BH 1998/4-156.) 66. II. Ha az elkövető önhibából eredő ittas állapotában valósítja meg a sértett életének a kioltását eredményező cselekményét: az emberölés és a halált okozó testi sértés elhatá-