Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 203 rolása szempontjából az elkövető aktuális tudattartalmára a tárgyi oldalon jelentkező ismérvek alapján lehet megalapozott következtetést levonni. (BH 1998/6-267.) 67. II. Az eshetőleges szándék és a tudatos gondatlanság esetén egyaránt tisztában van az elkövető a magatartásának várható következményeivel; amennyiben a hátrányos következmények bekövetkezésében való bizakodásnak ténybeli alapja van, vagyis a saját képességében, tapasztalati tényekben vagy megfontolás tárgyává tett reális intézkedés eredményességében bizakodik: a luxuria megállapítható; ha viszont ez a bizakodás ténybeli alapot nélkülöző alaptalan vágyakozás, ez már az eredmény bekövetkezésébe való belenyugvást jelenti, amely az eshetőleges szándék megállapítására nyújt alapot. (BH 1998/9-417.) 68.1. Az egyenes szándékkal elkövetett emberölés büntette valósul meg, ha a tettes közelről, irányítottan lő a sértett fejére, és ennek folytán annak a halála bekövetkezik. (BH 1998/10-465.) 69. II. A tudatos gondatlanság és az eshetőleges szándék elhatárolásánál irányadó szempontok emberölés esetén. (BH 1998/11-518.) 70. A közösség elleni izgatás büntette megvalósulásához nem szükséges az egyenes szándék; a cselekmény megvalósulásához elegendő, hogy az elkövető tudatában legyen annak: a nagyobb nyilvánosság előtt tett kijelentései a gyűlölet keltésére objektíve alkalmasak (BH 1998/11-521.). 71. Az elkövető tudattartama - a cselekmény megvalósítása során meglevő pszichikus, akarati érzelemviszonyulás - nem ténybeli, hanem jogi következtetés tárgya; ezért nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a másodfokú bíróság a történeti tényállás helyességének a megállapítása mellett az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérő jogi következtetést vonjon le az elkövető bűnössége kérdésében. (BH 1998/11-526.) 72. II. A halált okozó testi sértés bűntette és a gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége annak alapján határolható el, hogy az elkövetési magatartás szándékos vagy gondatlan-e. (BH 1998/12-573.) 73.1. A 8 napot meg nem haladó gyógytartamú sérülés ellenére is az emberölés büntette kísérletének megállapítása, mert a vádlott a lőfegyverével 20 méterről gerincre célzott lövést adott le a neki háttal álló sértettre. (BH 1999/1-1.) 74.1. Az élet és testi épség elleni bűncselekmény elbírálása esetén az ítélet indokolásában meg kell állapítani a vádlott bűnösségének formáját és annak a meghatározása sem mellőzhető, hogy az elkövető egyenes vagy eshetőleges szándékkal cselekedett-e (BH 1999/1-2.) 75.1. A rablás csoportosan elkövetettként minősül, ha három vagy több személy akár tettesként, akár részesként - a bűncselekmény helyszínén együtt tevékenykedve követi el a bűncselekményt; nem zárja ki a rablásnak csoportosan elkövetettként megállapítását az a körülmény, hogy a három elkövető közül az egyik (a bűnsegéd) nem ment be a postahivatal helyiségébe, hanem a gépkocsijában várt a társaira, és a jelenlétét a sértettek nem is észlelték. (BH 1999/4-148.)