Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)
1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 201 okozásában a társaival nem vett részt, és a halálos eredmény tekintetében a gondatlansága sem állapítható meg. (BH 1994/12-641.) 52. A rongálás bűncselekménye és a jogosulatlan vadászat szabálysértése nem valósul meg, ha a vadászatra egyébként jogosult elkövető a gondatlansága folytán a lövés leadásakor abban a téves feltevésben volt, hogy az általa célba vett gímszarvas bika selejtnek minősül, és ezért nem esik kilövési tilalom alá. (BH 1995/3-136.) 53. A halált okozó testi sértés büntette helyett gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének minősül annak a vádlottnak a cselekménye, aki az ittas sértettet nyitott tenyérrel, testi sérülés okozása nélkül egyszer arcul üti, és ennek következtében a sértett elesik és fejét egy betonozott területbe ütve halálos sérülést szenved. A tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, de a cselekményt tévesen minősítette halált okozó testi sértés bűntettének. A vádlott tenyérrel egyszer ütötte arcul a sértettet, de ettől annak sérülése nem keletkezett. Az arculütés nem volt alkalmas a testi sértés okozására, és arra kell következtetni, hogy a vádlott szándéka erre nem is irányult, ezért cselekménye szándékos testi sértést nem valósított meg. A vádlott azonban, amikor szándékosan bántalmazta a sértettet, elmulasztotta a kellő gondosságot és körültekintést arra nézve, hogy a sértett az ittasságából eredően az egyensúlyát elvesztve hanyatt eshet, és a fejét az eszpresszó előtti betonozott részhez ütve halálos eredményű koponyasérülést szenvedhet. Ezért a halálos eredmény bekövetkezésében hanyag gondatlanság (negligencia) terheli, ennélfogva cselekményével a Btk. 166. §-ának (4) bekezdésében meghatározott gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét valósította meg. (BH 1995/6-325.) 54. A nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete helyett rablás és életveszélyt okozó testi sértés megállapítása annak a vádlottnak a terhére, aki a bolti eladó sértettet egy kb. fél kg súlyú betondarabbal ölési szándék nélkül leüti, majd a pénztárból 15 000 forintot magához véve távozik. (BH 1995/7-386.) 55. Nem az ölésre irányuló eshetőleges, hanem a mulasztással megvalósított egyenes szándékra vonható jogi következtetés, ha az eltitkolt terhesség után a szülő nő az élve született, életképes újszülöttet a WC kövezetére helyezve sorsára hagyja, és a gyermek az ellátatlanság folytán meghal. (BH 1995/8-439.) 56. A gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége helyett súlyos testi sértés bűntettének minősül a vádlott cselekménye, aki a sértettet testi sértés okozására irányuló szándékkal, legalább közepes erővel, ököllel halántékon ütötte, és az ütéstől hanyatteső sértett a fejét a betontalapzatba ütötte, és ennek következtében koponyaalapi törést és közepes fokú agyrázkódást szenvedett (BH 1996/1-6.) 57. A „diagnosztikus tévedés" esetén csak akkor állapítható meg az orvos büntetőjogi felelőssége, ha a tévedés egyben foglalkozási szabályszegésnek is tekintendő, mert sérti az orvosi tevékenységre irányadó objektív gondossági kötelezettséget. (BH 2996/ 4-282.) 58. Abban az esetben, ha a cselekmény tárgyi és alanyi ismérveinek az együttes vizsgálata során nincs elegendő adat annak a megnyugtató és teljes bizonyossággal történő megállapítására, hogy az elkövető tudata a véghezviteli magatartás kifejtésének időpontjában átfogta az életveszélyes sérülés bekövetkezésének a reális lehetőségét: a cselekmény nem a be nem következett eredmény szerinti életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének, hanem a tényleges gyógytartamhoz igazodó testi sértés bűncselekményeként minősül. (BH 1996/9^156.)
