Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

200 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 46. A közveszélyokozás bűntettének kísérlete nem állapítható meg, ha a terhelt a gáz szabálytalan vételezését gondatlan magatartásával egy gumicső közbeiktatásával úgy oldja meg, hogy ténylegesen gázszivárgás és robbanásveszély nem alakult ki. A megállapított tényállás lényege a következő: A visszaeső terhelt a vádbeli időben tizenegyed magával lakott élettársának a két szoba-konyhás 40 m2 alapterületű lakásában. A terhelt élettársának lakásából - mivel a gázdíjat nem fizette - a gázművek már korábban leszerelte a gázórát, a gázvezetéket ledugaszolta, majd leplombálta. A gázszerelői szakképzettséggel nem rendelkező terhelt a dugót és plombát eltávolította, majd a csonkot gumicsővel a lakás gázfogyasztó készülékeivel összekötötte, így azokat üzemelhető állapotba hozta. A gázművek szakemberei felfedezték a szabálytalan gázvételezést, és azt megszüntették a korábban írt módon. A terhelt azonban még ugyanezen a napon az előbbihez hasonló módon - egy újabb gumicső közbeiktatásával - visszaállította a szabálytalan csatlakozást. Ezt követően a gázművek szakembere újabb ellenőrzés során ismét észlelte a szabálytalanságot, és a gázvezeték elvágásával megszüntette a terhelt által kialakított állapotot. A terhelt által végzett megoldás alkalmas volt a hálózati gáz kiáramlására a lakótér légterébe, amelynek következtében a levegő-gáz robbanó elegye zárt térben megfelelő koncentráció esetén bármilyen szikra hatására berobbanhatott volna. Az eljárás adataiból kitűnően a terhelt cselekményét a fűtetlen lakásban vele együtt élő kisgyermekeken való segíteni akarás célzata motiválta, ennélfogva nem volt közömbös egy esetleges káros eredmény bekövetkezésében. Ha fel is merült a tudatában a gázrobbanás bekövetkezésének a lehetősége, aziránt nem maradt közömbös, hanem bizakodott abban, hogy arra mégsem kerül sor. Mindezekből a tényekből arra lehet következtetni, hogy a terhelt a Btk. 14. §-ának 1. fordulatában meghatározott gondatlansággal (luxuria) járt el a gázkészülék szabálytalan üzembe helyezésekor. Gázrobbanás bekövetkezése esetén cselekménye a Btk. 29. §-ának (4) bekezdése szerinti gondatlan közveszély okozásának minősült volna, az eredményre vonatkoztatható negligenciával jellemezhetően; a terhelt magatartása nem bűncselekmény, ugyanis a közveszélyokozás gondatlan alakzatának kísérlete - hasonlóan a más gondatlan bűncselekményekhez - elméletileg és fogalmilag - kizárt. (BH 1993/3-131.) 47. Az emberölés kísérletét nem eshetőleges, hanem egyenes szándékkal valósítja meg az elkövető, aki a sértettet több mint tíz méter magasságból a lakás ablakán át kituszkolja, és a sértett a földre zuhanása következtében maradandó fogyatékosságot eredményező sérüléseket szenved. (BH 1993/5-273.) 48. Társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntette elkövetőinek a felelősségre vonását nem akadályozza, hogy a bűncselekmény két másik elkövetőjét a bíróság már jogerősen elítélte. (BH 1993/5-278.) 49. A gondatlan magatartással okozott könnyű testi sértés bűncselekményt nem valósít meg. (BH 1993/7-401/II.) 50.1. A gondatlanság megállapítása szempontjából az objektív gondossági kötelességet az átlaggal szemben támasztott társadalmi követelmény alapján kell megítélni, hacsak az elkövető nem áll valamely meghatározott hivatás vagy foglalkozás szabályainak hatálya alatt. II. A gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségét nem valósítja meg az óvodai dajka, aki az étkeztetés során, a forró leves tálalásakor az asztalnál ülő gyermekeket előzetesen figyelmezteti, ennek ellenére az 5 éves sértett a székről felugorva a dajka kezét meglöki, és a gyermek a rá loccsanó levestől forrázásos sérülést szenved. (BH 1994/4-168.) 51. Atesti sértés okozására irányuló közös bántalmazás esetén a halálos eredményért nem tartozik büntetőjogi felelősséggel az a vádlott, aki a halált eredményező sérülés