Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

100 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÜ ÁLLÁSFOGLALÁSOK Visszaeső próbára bocsátására általában akkor kerülhet sor, ha megállapítható, hogy büntetésének kiállása után a javulás útjára lépett, és a bűncselekményt menthető indítékból, korábbi kifogásolható életvitelével nem szoros összefüggésben követte el. b) Nincs helye próbára bocsátásnak, ha főbüntetés helyett önálló mellékbüntetés, (pl. foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás, kiutasítás) alkalmazása indokolt. A bűncselekményt felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt elkövető személy esetében különös gonddal szükséges vizsgálni, hogy a próbára bocsátás alkalmazása célravezető-e. 4. A próbára bocsátás próbaidejének tartamát a bíróság a Btk. 72. §-ának (5) bekezdése alapján egy évben, két évben vagy három évben határozhatja meg, és értékelő tevékenysége során általában ugyanazokat a körülményeket veszi figyelembe, amelyeknek már a próbára bocsátás elrendelésekor jelentőséget tulajdonított. Ha az elkövető személyi körülményei kedvezőek és a bíróság nem helyezi pártfogó felügyelet alá, a próbaidő tartamának megállapítása szempontjából előtérbe kerül a bűncselekmény törvényi értékelése (bűntett- vagy vétség, magasabb-e vagy alacsonyabb a büntetési tétel), illetve a konkrét bűncselekmény súlya és jellege. Pártfogó felügyelet elrendelése esetén - az egyéb körülmények szem előtt tartása mellett - elsősorban ahhoz mérten kell meghatározni a próbaidő tartamát, hogy az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése, az egyéni megelőzés érdekében, előreláthatóan hosszabb vagy rövidebb időn át szükséges-e. Visszaesőnél általában hosszabb idő szükséges a próba eredményességének leméréséhez, illetve ahhoz, hogy az életvitelét kedvező irányban lehessen befolyásolni, ilyen szempontból azonban minden elkövető személyi körülményeit jellembeli tulajdonságait értékelni kell (pl. könnyelműségét, fegyelmezetlenségét, befolyásolhatóságát stb.) Jelentősége van az elkövető környezetének is: a kedvező családi vagy munkahelyi körülmények rövidebb próbaidő megállapítását, az esetleges újabb bűnelkövetést elősegítő kedvezőtlen környezet viszont hosszabb próbaidőt tehet indokolttá. II. 1. Az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy pénzbüntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Különösen méltánylást érdemlő esetben az egy évnél hosszabb, de a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása is felfüggeszthető [Btk. 89. §(1) és (2) bek.]. Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg [Btk. 83. § (4) bek.]. A Btk. 89. §-án alapuló ítéleti rendelkezés járulékos jellegű, és ezzel a törvényi szabályozással, amely a felfüggesztett szabadságvesztést nem tekinti önálló büntetési nemnek, nem egyeztethető össze olyan gyakorlat, amely a végrehajtás felfüggesztését a büntetés hosszabb tartamával mintegy „ellensúlyozza". 2. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztéséről a bíróság a Btk. 89. §-ának rendelkezései alapján, a súlyosító és enyhítő körülményeket, valamint a Btk. 83. §-ának (1) bekezdésében meghatározón és ehelyütt is érvényesülő büntetéskiszabási elveket figyelembe véve dönt. Az említett körülmények és a büntetési célok érvényesülése között szoros kölcsönhatás van. Következésképpen a bíróság szem előtt tartja, hogy a szabadságvesztés végrehajtásnak felfüggesztése nem kerülhet ellentétbe az általános megelőzés követelményével. Előtérbe kerül azonban az egyéni megelőzés: a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére - a Btk. 89. §-ának (1) bekezdése szerint - „különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel" kerülhet sor. a) Ha az elkövető személyi körülményei kedvezőek, a bíróság általában csak jelentős társadalomra veszélyességű bűncselekmény miatt szab ki szabadságvesztést, és a büntetés célja rendszerint az egy évet meg nem haladó büntetés végrehajtásának felfüggesztésével is elérhető. A társadalom értékitéletével összhangban azonban többnyire nem indokolt a büntetés végrehajtásának a felfüggesztése, ha az elkövető -jellegénél fogva súlyosabban megítélendő (pl. erőszakos, garázda jellegű vagy a közélet tisztaságát veszélyeztető), nagyobb tárgyi súlyú bűncselekményt követett el;