Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

gyakorlására jogosult, mégpedig azzal a szülővel (vagy más személlyel) szemben, aki a gyermeket jogellenesen tartja magánál. A gyámhatóság akkor jogosult a gyermek kiadására irányuló perindításra, ha a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt. A jogszabály nem tesz említést arról, hogy az a személy, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, ennélfogva ő a Csjt. 96. §-ának (2) bekezdése alapján a gyermek gyámja is, a kiadás iránti per megindítására jogosult-e. A Csjt. 102. §-ának abból a rendelkezéséből, amely szerint ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelezettségeire is, okszerű következtetés vonható le arra, hogy a gyám a szülővel azonos jogon a gyermek kiadását is követelheti attól a személytől, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. Az ítélkezési gyakorlatban igen fontos megkülönböztetni az elhelyezési és kiadási perek célját és tartalmát, ugyanis gyakran lehet találkozni olyan ügyekkel, amelyekben a döntést előkészítő bizonyítás iránya - tévesen - arra hajlik, hogy a gyermek kiadása iránti követelés esetén is az elhelyezés (valójában a jogalap nélküli gondozás) megfelelőségét vizsgálja, ami az említett tárgyú perekben nem képezheti vita tárgyát. Abban az esetben, ha az eljárás során a gyermek gondozásának megfelelősége aggályosnak látszik, a bíróság hivatalból tehet intézkedést a gyermek elhelyezése iránti per megindítása érdekében. A gyermek elhelyezése, az elhelyezés megváltoztatása és a gyermek kiadása iránti perek elhatárolásának részletes szempontjait a 24. sz. Irányelvvel módosított 17. sz. Irányelv VII. pontja tartalmazza. „A szülői felügyeletre jogosult szülő - amennyiben a gyermek másik szülője már nem él - a kiskorú gyermek kiadását a nagy97