Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

zájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg. Ez a rendelkezés a gyermek érdekét védi, megakadályozza, hogy az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításával a gyermekelhelyezési per legtöbbször indokolatlanul, ésszerűtlenül hosszú ideig elhúzódjon és ezalatt az idő alatt a gyermek elhelyezésének rendezetlensége a gyermek érdekeire károsan hasson. Említésre méltó továbbá, hogy a gyermekelhelyezési perekben az érdemi döntés korlátait előíró Pp. 215. §-a csak részben, a Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdésével, illetve az 1. § (2) bekezdésével összhangban alkalmazható. A perorvoslatok közül a perújítás (Pp. 260. §) az, melyet elvileg is el kell választani a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perbeli igénytől. A perújítás során minden esetben a jogerős ítélet meghozataláig felmerült tények és körülmények nyernek értékelést, míg a gyermekelhelyezés megváltoztatása éppen a korábbi körülmények lényeges megváltozása esetén kérhető. Végezetül igen fontos a gyermek elhelyezése és a gyermek kiadása iránti perek eljárási és anyagi jogi elkülönítése. A Csjt. 72. §-ának (4) bekezdése értelmében a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. E rendelkezés helyes alkalmazásához elengedhetetlen annak a különbségnek a tisztázása, amely a gyermek elhelyezésével kapcsolatos, illetve a gyermek kiadására irányuló igények között fennáll. A gyermek elhelyezését a szülő attól függetlenül kérheti, hogy a gyermek feletti szülői felügyeletet ténylegesen gyakorolja-e, kivéve természetesen, ha a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. A gyermek kiadása iránti pert viszont az a szülő indíthatja meg, aki a szülői felügyelet 96