Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

zájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg. Ez a rendelkezés a gyermek érdekét védi, megakadályozza, hogy az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindí­tásával a gyermekelhelyezési per legtöbbször indokolatla­nul, ésszerűtlenül hosszú ideig elhúzódjon és ezalatt az idő alatt a gyermek elhelyezésének rendezetlensége a gyermek érdekeire károsan hasson. Említésre méltó továbbá, hogy a gyermekelhelyezési pe­rekben az érdemi döntés korlátait előíró Pp. 215. §-a csak részben, a Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdésével, illetve az 1. § (2) bekezdésével összhangban alkalmazható. A perorvoslatok közül a perújítás (Pp. 260. §) az, melyet elvileg is el kell választani a gyermek elhelyezésének meg­változtatása iránti perbeli igénytől. A perújítás során min­den esetben a jogerős ítélet meghozataláig felmerült tények és körülmények nyernek értékelést, míg a gyermekelhelye­zés megváltoztatása éppen a korábbi körülmények lénye­ges megváltozása esetén kérhető. Végezetül igen fontos a gyermek elhelyezése és a gyer­mek kiadása iránti perek eljárási és anyagi jogi elkülönítése. A Csjt. 72. §-ának (4) bekezdése értelmében a szülői fel­ügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. E rendelkezés helyes alkalmazásához elengedhe­tetlen annak a különbségnek a tisztázása, amely a gyermek elhelyezésével kapcsolatos, illetve a gyermek kiadására irá­nyuló igények között fennáll. A gyermek elhelyezését a szülő attól függetlenül kérheti, hogy a gyermek feletti szülői felügyeletet ténylegesen gya­korolja-e, kivéve természetesen, ha a szülői felügyeleti jo­gát a bíróság megszüntette. A gyermek kiadása iránti pert viszont az a szülő indíthatja meg, aki a szülői felügyelet 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom