Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

hatóság és az ügyész indíthat pert. Az örökbefogadó szülő a kiskorú gyermek elhelyezésével kapcsolatos perindítási jogosultság szempontjából - figyelemmel a Csjt. 51. §-ának (1) bekezdésére - a vér szerinti szülővel azonos jogokkal rendelkezik. A szülői felügyelet szünetelése általában nem akadályozza, hogy a szülő a gyermek elhelyezése iránt pert indítson. Leggyakoribb, hogy a különélő másik szülő ellen éppen az a szülő lép fel az elhelyezés megváltoztatása iránt, akinek felügyeleti joga azért szünetel, mert a gyermek a másik szülőnél került elhelyezésre [Csjt. 91. § (2) bekezdés első mondat]. A szülői felügyelet szünetel akkor is, ha a szülő cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében korlátozva van [Csjt. 91. § (1) bek. a) pontja]. A korlátozottan cselekvőképes személy a személyállapoti perekben (Pp. XV-XVIII. fejezet) teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik (Pp. 287. §). Bár a gyermekelhelyezési per nem tartozik a személyállapoti perek közé, helyesnek tartjuk azt az álláspontot, amely szerint akár a házassági perrel egyesített (Pp. 282. §), akár a külön megindított gyermekelhelyezési (elhelyezés megváltoztatási) perben - különösen a bíróság hivatalbóli döntési lehetőségét biztosító jogszabályi rendelkezés [Pp. 290. § (1) bek.] mellett - formális jogértelmezés lenne a teljes perbeli cselekvőképességet megtagadni a korlátozottan cselekvőképes szülőtől (Csjt. Kommentár II. 268. old.). Az ügyészi perindításra, illetve az ügyész perbeli jogaira vonatkozóan a Pp. 2. §-ának (2)-(6) bekezdései adnak eligazítást, a gyámhatóság perindítási kötelezettségét pedig az 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 74. §-ának (1) bekezdése szabályozza. Itt kell említést tenni a Pp. 64. §-ának (3) bekezdéséről, amely szerint az, akinek igénye érvényesítése céljából az 92