Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

ügyész, illetve a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet pert indított, a perben félként vesz részt. A más által indított perbe az, aki a per megindítására külön jogszabály alapján, illetve az 51. § a)-b) pontjai alapján maga is jogosult lett volna, a felperes pertársaként az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe léphet. Az említett rendelkezés úgy értelmezendő, hogy ha az ügyész vagy a gyámhatóság a gyermek harmadik személynél való elhelyezése iránt nyújtott be keresetet, az így megindított perben a harmadik személy peres félként szerepel, ez a szabály azonban a perindítás jogát a szülőkön kívül, tehát önállóan a harmadik személy részére nem biztosítja. A Pp. 4. §-a értelmében a bíróság - ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A Pp. 4. §-ához fűződőén a Csjt. rendelkezései folytán a gyermekelhelyezési perekben a felek rendelkezési joga szenved korlátozást, ami nyilvánvaló a Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdése szerint, az említett jogszabályhely ugyanis erre irányuló kereseti kérelem nélkül is feljogosítja a bíróságot arra, hogy ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. A megalapozott döntés egyik alapvető előfeltétele, hogy a bíróságnak a Csjt. 74. §-a szerint a gyermek elhelyezésével, vagy az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárása sórán - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülőt meg kell hallgatnia, és indokolt esetben, így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri, közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatnia a gyermeket is. 93