Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

rendelkezést, hogy a 14. életévét betöltött gyermek bármilyen for­mában kinyilvánított kívánságát a bíróság az elhelyezésre vonat­kozó döntésnél kötelezően figyelembe vegye. A perbeli esetben a felperes körülményei, személyisége, szülői magatartása folytán egyaránt alkalmas a gyermek gondozására, míg az alperes olda­lán már az együttlakás idején készült pszichológus szakértői vélemény negatívumként tárta fel a gyermeknek az apa általi be­folyásoltságát, ami verbálisan a gyermeket az apa melletti válasz­tásra késztette, de emellett megállapítható volt az anyához való érzelmi kötődés fennmaradása, valamint a gyermek érzelmi za­vartsága is. Az apának a gyermeknevelésben később tanúsított ma­gatartása révén ez a negatív tendencia felerősödött, és olyan ered­ményhez vezetett, hogy a serdülőkorú fiúgyermek a hozzá őszin­tén ragaszkodó édesanyját sértő és megbotránkoztató módon uta­sítja el. Ez azt mutatja, hogy a gyermek egészséges erkölcsi érzé­ke már eddig is károsodott. A gyermek verbális állásfoglalása elle­nére a tűrőképességét meghaladó feszültséget, amelyet a döntés felelősségének ráhárítása jelent, az is jelezte, hogy a fellebbezési tárgyaláson elájult. Mindezek a körülmények azt valószínűsítik, hogy a gyermek az apai befolyás mellett kellő érettséggel - mely döntése kialakításában meghatározó lehetne - még nem rendel­kezik, a jelenlegi környezete által gyakorolt ráhatás pedig őt ér­dekorientáltságúvá, kíméletlenné, ugyanakkor neurotikussá teszi, tehát az apánál való elhelyezés több, mint aggályos ..." (BH 1996/ 8. 428.). 3.5.3. Az állandóság Gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti perekben jellem­ző, de elhelyezési perekben is gyakran előfordul, hogy a bíróságnak egy huzamosabb ideig fennállott elhelyezés fenn­tartása, illetve megváltoztatása felől kell döntenie. Ilyen hely­zetekben a gyakorlat igen nagy jelentőséget tulajdonít az elhelyezés állandóságának, melynek előnyeit a 1 7. sz. Irány­elv lll/b. pontja is említi. A megszokott környezet nemcsak a gyermek biztonságérzetét növeli, hanem az adott környe­zet követelményrendszere által folyamatosan közvetített el­várások biztosítják számára a nevelés kiegyensúlyozottsá­gát. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom