Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)
rendelkezést, hogy a 14. életévét betöltött gyermek bármilyen formában kinyilvánított kívánságát a bíróság az elhelyezésre vonatkozó döntésnél kötelezően figyelembe vegye. A perbeli esetben a felperes körülményei, személyisége, szülői magatartása folytán egyaránt alkalmas a gyermek gondozására, míg az alperes oldalán már az együttlakás idején készült pszichológus szakértői vélemény negatívumként tárta fel a gyermeknek az apa általi befolyásoltságát, ami verbálisan a gyermeket az apa melletti választásra késztette, de emellett megállapítható volt az anyához való érzelmi kötődés fennmaradása, valamint a gyermek érzelmi zavartsága is. Az apának a gyermeknevelésben később tanúsított magatartása révén ez a negatív tendencia felerősödött, és olyan eredményhez vezetett, hogy a serdülőkorú fiúgyermek a hozzá őszintén ragaszkodó édesanyját sértő és megbotránkoztató módon utasítja el. Ez azt mutatja, hogy a gyermek egészséges erkölcsi érzéke már eddig is károsodott. A gyermek verbális állásfoglalása ellenére a tűrőképességét meghaladó feszültséget, amelyet a döntés felelősségének ráhárítása jelent, az is jelezte, hogy a fellebbezési tárgyaláson elájult. Mindezek a körülmények azt valószínűsítik, hogy a gyermek az apai befolyás mellett kellő érettséggel - mely döntése kialakításában meghatározó lehetne - még nem rendelkezik, a jelenlegi környezete által gyakorolt ráhatás pedig őt érdekorientáltságúvá, kíméletlenné, ugyanakkor neurotikussá teszi, tehát az apánál való elhelyezés több, mint aggályos ..." (BH 1996/ 8. 428.). 3.5.3. Az állandóság Gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti perekben jellemző, de elhelyezési perekben is gyakran előfordul, hogy a bíróságnak egy huzamosabb ideig fennállott elhelyezés fenntartása, illetve megváltoztatása felől kell döntenie. Ilyen helyzetekben a gyakorlat igen nagy jelentőséget tulajdonít az elhelyezés állandóságának, melynek előnyeit a 1 7. sz. Irányelv lll/b. pontja is említi. A megszokott környezet nemcsak a gyermek biztonságérzetét növeli, hanem az adott környezet követelményrendszere által folyamatosan közvetített elvárások biztosítják számára a nevelés kiegyensúlyozottságát. 59