Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

zésében ideiglenes intézkedésként mindhárom gyermeket az anyánál helyezte el és felhívta az alperest, hogy Zs.-t három napon belül adja át a felperesnek, egyben a gyámhatóság felé szignalizációs jogával élt a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Az ideiglenes intézkedés végrehajtásának foganatosítása előtt a gyermek az 1998. március 16-i gyámhatósági meghallgatáson megerősítette, hogy tiltakozik az anyához való visszatérés ellen, határozottan kijelentette, hogy apjához és a sz.-i környezethez ragaszkodik, anyját és annak élettársát nem szereti és a testvéreihez sem kötődik. Az iskolai vélemény szintén alátámasztotta, hogy az apai környezetben a gyermek magatartása rendeződött, a közösségbe beilleszkedett és a tanulmányaiban történt lemaradás pótlásával jobb eredmények elérésére képes. 1998. március 17-én a gyermek öngyilkossági szándékkal beszedte az otthon talált gyógyszereket, emiatt kórházba került. Az első fokú ítélet indokolása szerint a házasság mindkét félnek felróható okból romlott meg, zaklatott együttélésük a perbeli gyermeket súlyosan megterhelte. Zs. elhelyezése tárgyában a bíróság a Csjt. 72/'A. §-ának (1) bekezdését alkalmazta, és a legkisebb gyermek elhelyezésénél különös nyomatékkal vette figyelembe azt a körülményt, hogy a beszerzett szakvélemény és a bíróságon kihallgatott szakértő tanúk vallomása szerint a gyermek erősen kötődik az apához, a gyermek maga is határozottan kijelentette a gyámhatóság és a bíróság előtt is, hogy a jövőben az apával kíván élni. A gyermek éretlen személyisége, konfliktuskezelési nehézségei miatt nála suicid késztetések keletkeznek abban az esetben, ha ez a kívánsága nem teljesül. Ilyen helyzetben az elhelyezés elsődleges szempontja a gyermek testi épsége. Ezért a bíróság - figyelembe véve azt is, hogy a gyermek ragaszkodik a születésétől megszokott sz.-i környezethez, az ott élő barátaihoz és elutasítja a felperes jelenlegi élettársát - úgy döntött, hogy a gyermeket az alperesi apánál helyezi el. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helybenhagyta. Felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Rámutatott, hogy a gyermek elhelyezésénél elsődleges szempontnak a gyermek érdekét kell tekinteni. A 17. sz. Irányelvben felsorolt körülmények között a gyermek olyan mértékű válsághelyzete, amely a választásával ellentétes döntés esetén az életét veszélyezteti, nem szerepel ugyan, de nyil55